palacsint weblapja

Két hónapja írtam utoljára. Lenne miről éppen, csak időm nincs.

Jelenleg a 175/2006-os kormányrendeleten megy a para. Az alapján van nekünk ilyen Térítési és Juttatási szabályzatunk az egyetemen, amely átvette a szöveget. A lényeg a következő:

3. § (1) Az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatónak minősül az államilag finanszírozott képzésre felvett, és
...

Első ránézésre ránk a de pont vonatkozik, szépen benne van, hogy kiegészítő alapképzés, négy félév és kész. Érdeklődtem félév elején a VIK-HK-nál a helyzetről, megnyugtattak, hogy mi a dd alá tartozunk, vicces is lenne ha hat féléves államilag finanszírozott képzésre felvesznek, és a harmadik félév után azt mondják, hogy csak négyet finanszíroznak.

A kavar ott jött be, hogy a többiek nemrég bementek a KTH-ban megkérdezni ugyanezt. Ott nem tudták, átküldték őket a Támpont irodához, ahol meg a de pontot mondták ránk. Ezután bementem én is, érveltem a dd mellett, be is látták, de állítólag nekik is azt mondták, hogy de, kérjek az OM-től állásfoglalást. Velük meg annyira szeretek levelezni ám. Közben a többiek voltak a HK-nál, ők ugyanazt mondták, mint nekem félév elején. Végül írtam nekik, hogy bokszolják már le egymás között, nem akarok következő félév elején ezzel küzdeni.

A Támpont irodánál mondtak olyat, hogy a dd valószínűleg másoddiplomás képzésre vonatkozik, de azok már nem szoktak államilag finanszírozott képzések lenni. Erre akkor nem tudtam semmit reagálni sajnos.

Már épp aludni készültem, mikor végre megjött a várva-várt e-mail, ami a következő féléves koliról szól.

Értesítelek, hogy a 2006/2007-es tanév tavaszi félévére
kollégiumi férőhelyet biztosítunk számodra a következő
kollégiumokban:
A PPP felújítás megkezdése előtti időszakra: Schönherz Zoltán
A PPP felújítás megkezdése utáni időszakra:  Kármán Tódor

Szóval talán április körül lehet majd a költözni, addig maradok ugyanitt, utána pedig még közelebb leszek az egyetemhez mint eddig, és nem kell a város másik feléből bejárni.

„Az a szép zöld gyep...” – ugrik be az Égigérő fű c. filmben sokszor elhangzott mondat eleje. Új billentyűzetre van szükségem, de sajna hozzászoktam a régihez, váltani pedig nincs kedvem. Mert olyan régit már nem lehet kapni. Olyat, ami:

• hagyományos magyar kiosztású,
• nagy enter van rajta,
• a jobboldali shift nagy, a baloldali kicsi, mellette az í betűvel,
• van rajta néhány értelmes médiagomb,
• nincs rajta dupla del a kurzormozgató gombok felett (ezzel legtöbb Logitech kiesett),
• nincsenek félig betolva az alfanumerikus rész alá a kurzorbillentyűk,
• nincs elforgatva az ins-del-home-end-pageup-pagedown hatos,
• nincs sleep/stb. gomb a kurzormozgató gombok és az előbbi hatos csoport között,
• vezetékes,
• nem megtört (MS Natural, stb.),
• nem Genius KB*. A régi Comfy széria jobban bejött, annak puhábbak és halkabbak voltak a gombjai, mint a KB betűseknek. Legalábbis most egy KB19e van, és nem szeretem, bár a médiagombok egész jók rajta. A Genius weblapja alapján ránézésre a többi KB is hasonló lehet.

Amik szóba jöhetnének azok a Logitech régebbi modelljei, de azokat meg tuti nem lehet kapni sehol. Genius Comfy-t úgyszintén. A slim Genius-ok állítólag zajosak, a Fujitsu-Siemens-ről lekopik a felirat (az újabbakról nem, de az meg hangos). Legalábbis a fórumokból ez jön le. Microsoftból a Comfort Curve tetszik, de abból nincs honosított.

Wireless nem kell. Csak az elemet zabálná, meg amúgy sem bízok a technikában. Olvastam ezekre is pár panaszt.

A médiagombokon is csodálkozom néha. Szerintem az nagyon nem médiagomb, ahol felraknak 18 egyforma gombot. Még három oké, azok közül lehet érzésre keresni, de 18 egyforma közül találd meg a 12-et... Azt sem értem, hogy miért raknak olyanok fel, mint hogy copy, cut, patse. Ezeket szerkesztés közben sokkal jobban elérhetőek a Ctrl+X,V,C kombinációval, és akkor nem kell felemelni a csuklót sem. Valószínűleg a hozzám hasonló felhasználóknak tervezték őket.

Szkennelés közben sikerült elkövetnem az alábbi remekművet:

A VIK wiki-n felmerült egy záróvizsgával (ZV) kapcsolatos téma: milyen tárgyakat érdemes választani ZV tárgynak? Fősulin ez fixen meg volt határozva, és jórészt attól függött, hogy milyen szakirányra ment az ember. Itt a három ZV tárgyat a hallgató választja ki. Kettőnek egy listából kell kikerülnie, a harmadik pedig szakirányos vagy szakmai választható tárgy.

A felsorolt 18 tárgyból nekünk csak 9 volt kötelező, szóval nem olyan rossz a helyzet, de hát lehetne jobb is. Kilencből kettő.

A diplomaterv megvédése előtt lezajlik a két listából választott tárgy záróvizsgája. Ha jól értem, ez az diplomatervezéses félév vizsgaidőszakának utolsó négy hetében szokott lenni, és utána jön valamikor később a védés.

A védéskor csak a diplomatémához kapcsolódó szakirányos vagy választható tárgyból kell felelni, a védés után szóban. Ez valamennyire könnyebbség, fősulin itt két tételsor volt, összesen öt tárgy anyagából.

Ha már volt jegyzetírási howto, akkor legyen előadástartási is. Szóval így félév után összeszedtem néhány régóta halmozódó gondolatot a diavetítős előadásokhoz kapcsolódóan. Hátha tanul belőle valaki.

1. Legyen oldalszám. Ha nincs kiadva előre a fólia, akkor egyszerűbb az oldalszám felírása után jegyzetelni. Legalábbis később könnyebb megkeresni, hogy a füzetben melyik gondolat melyik fóliához tartozott.
2. Ne legyen keret a kiadott fóliákon. Általában úgyis 4-6 fólia van egy oldalra nyomtatva, amelyek nem igen vannak margótól margóig teleírva. Sőt, általában inkább az üres részek a jellemzőek. A jegyzetekkel zavaró kerülgetni a fóliák keretreit, a keretre való ráírás pedig nehézzé teszi a későbbi kiolvasást.
3. Ugyanaz legyen kiadva előre, mint ami tényleg le lesz vetítve. Régen rossz, ha odafigyelés helyett azon bosszankodik az ember, hogy megtalálja a saját papírja között a vásznon lévő dia kinyomtatott változatát - mindezt az odafigyelés helyett. Külön idegesítő, ha más a sorrend, vagy új fólia van beszúrva.
4. Ha előre ki van adva a fólia, akkor ne csak 10 perccel az előadás előtt legyen kint a weben. Ne is aznap hajnalban. Szobatársak nem szokták szeretni, ha az ember reggel indulás előtt még nekiáll nyomtatni is, nem csak a szokásos reggeli teendőivel „ébresztgeti” őket.
5. Ha ki van rakva előre minden fólia, akkor az is legyen kint, hogy mi lesz a következő óra témája. Senki sem szeret feleslegesen cipelni nagy mappákat. Vagy épp olyan órára bemenni, amin nem sok újat fognak neki mondani. Vagy egy olyat kihagyni, ami nagyon is érdekelte volna, de más volt kiírva.
6. Amennyiben lehetséges, legyenek jól értelmezhetőek a fekete-fehér nyomtatással készült diák is, animációk, hajszálvékony vonalak és színek nélkül. Nem kellenek a nagy, fekete hátterű képek sem. Legalábbis ha nem muszáj, akkor inkább ne. De általában nem szokott muszáj lenni.

Egész sok ember jön a keresők fenti három szóra adott találatai alapján a lapomra. Kicsit sajnálom azokat, akik most tudják meg: a BME-n nincs őszi szünet. A KTH weblapján van egy lista a félév különlegesebb időpontjairól, időszakairól, többek között a szünetekről is. A VIK-re vonatkozó dolgokról bővebb infó a Kar weblapján található, ahol ugyanezek szerepelnek a BsC, és a hagyományos képzésre vonatkozóan is. Ez talán a Schönherz Qpa időpontjával több a KTH-s listánál.

Valahogy így néz ki a harmadik féléves órarendem. Sötétszürkék a hetedik féléves tárgyak, világosszürkék a szabadon választható tárgyak, a többi meg a szakirány tantárgya. A péntek üres.

25 kreditnyi kötelező tárgyam van erre a félévre kiírva. A szokásos 30-hoz még öt hiányzik, aminek valószínűleg egy szakmai választható tárgyat szántak a tantervezők. Elég sok olyan van, ami érdekelne, de sajnos összesen két időponton osztoznak ezek a tárgyak, így ennél többet felvenni sem tudnék. Ehhez még ráadás, hogy a számomra érdekesebbek ezen belül is szinte csak az egyikre vannak kiírva, és párhuzamosan futnak.

Kapásból van négy erősen Unix/Linux-os tárgy: Linux programozás, Linux alapú hálózatok, UNIX felhasználói és fejlesztői felülete, UNIX/Linux kiszolgálók üzemeltetése.

Ezekhez jön még a Nyílt fejlesztőrendszerek, ami jórészt az Eclipse-ről szól. Ha nem lenne még elég, akkor van Beágyazott alkalmazások fejlesztése Linux platformon, vagy ha már a mikrovezérlők környékén járunk, akkor ott a Mikrokontrollerek alkalmazástechnikája is.

Mehetnék programozni is. Van Haladó C++ programozás, Java technológia, vagy komolyabb témákkal a Szoftverfejlesztés J2EE platformra.

Az egyebekhez tudnám sorolni A WEB programozása című tárgyat, az ISP hálózatok és üzemeltetésük címűt (illetve ha kisebb dolgokban gondolkodunk, akkor az Otthoni és irodai hálózatok (SOHO) a gyakorlatbant is).

Webhez még ott a Webadatbázisok és –szolgáltatások fejlesztése, ami szintén nem lehet egy rossz téma. Végezetül pedig a Dokumentumszerkesztés LATEX és Word használatával is érdekes lehet, mármint a Latex része, ami külön kurzust jelent. Ugyanennek a tárgynak van OpenOffice.org kurzusa is.

Ezek csak azok a tárgyak, amelyek talán legkevésbé kötődnek az MS technológiáihoz. Azokról nem is szóltam semmit, pedig vannak olyanok is a nagy listában.

A fenti tárgyak mindegyike 5 kredit (a Latex kivételével). Ha jól számolom 14+1-en vannak, ami cirka 73 kredit. Egy 180 kredites képzéshez képest elég sok plusz lenne, még akkor is, ha ezekből 15 kredit teljesítése elő van írva a tantervben.

A többiek utánajártak a szabadon választható tárgyainkat érintő követelményeknek. Kiegesként 15 kreditnyi szakmai, és 10 kreditnyi közismeretit kell összeszednünk a diplomához. Ez tipikusan három szakmai tárgyat, és öt közismeretit jelent.

Hozzáadva ezt a 25 kreditet a kötelező tárgyak kreditpontjaihoz pontosan kijön a 180 kredit a három évre. Emiatt ajánlott már második félévben a 28 kötelező kreditet kiegészíteni egy közismeretivel.