blog

TTNY tapasztalatok

Egymondatos tapasztalatok a TTNY koleszról (az összehasonlítás alapja a Schönherz):

  • Az A épületben nincs mikró a konyhákban, csak B-ben.
  • Az A-ban egész kényelmesek a székek. Ilyen 3-4 ezer forintos tárgyalószékek amúgy.
  • Nincs a szobához hűtő, de az ittlakóktól el lehet kérni nyárra, úgyis csak a raktárba viszik.
  • Nincs zuhanyzó a szobában, csak a szint végén, de az legalább csempézett.
  • Kisebbek a szobák, a szekrény viszont nagyobb alapterületre.
  • Macerás BME-s IP-t szerezni a nethez, két hét volt mire végre működött az is nagyon körülményes utánajárással.
  • Nyugisabb környék.
  • Itt a Tesco, de szerintem nincs közelebb, mint az ukrán vagy a Kaisers.
  • Ha van hely adnak barátnős szobát (mondjuk Sch-ban is, csak itt egyszerűbben és biztosabban).
  • Nem kell még vizsgaidőszak elején beadni a visszamondhatatlan jelentkezést.
  • Olcsóbb a kolidíj nyárra.
  • A net és a mosózseton drágább.
  • Négy nagy mosógépre csak egy kis szárító jut, ami ingyenes, de mostanság elég sokat betegeskedett is.
  • Bazi macerás költözködni két nap simán rámegy.
  • Minket átraktak egy másik szobába egy hét után. Viszont legalább előre közölték.
  • Vannak elég igénytelenül otthagyott szobák.
  • Messzebb van, szinte akárhova megyünk minimum el kell menni a 3-as busszal a Schönherzig (vagy 14/144-el a Kosztolányi Dezső térig, ami amúgy kb. ugyanannyi idő).
  • Van jó polc a tükör előtt.
  • Nagyobb a konyha (gáztűzhelyes).
  • Itt mintha kicsit kevésbé porosodnának a cuccok, de azért még mindig jobban, mint otthon.
  • Sokkal kevésbé bürokratikusak, mint a Schönherzben.
  • Mintha jobban hangszigetelnének a falak.
  • Van sok Tescós kocsi, amivel egyszerűbb költözni, mintha az ember minden betáskázna, bedobozolna.
  • Évközben nem adnak ágyneműhuzatot. Nyáron azért kaptunk.
  • Vannak típushibás ablakok. Az utolsó helyen (ahol ugyan csak pár napig laktam) egy centis rés volt bezárt állapotban is, ami a nyár végi hidegebb napokon elég kellemetlen volt.

GAMF infós BsC tanrend

Megnéztem a GAMF weblapján a tegnap kirakott BsC-s tanrendet. Vannak benne szép változások az infósoknál.

Számítástudomány 7 kredit, két előadás, négy gyakorlat. Mondjuk nálunk csak két gyakorlat van hozzá. A digit szintén felment 7 kreditre, három előadással, két gyakorlattal. Nálunk még öt kreditet ért és 2+2-es volt.

Tényleg úgy tűnik, hogy közeledik egymáshoz az egyetemi és a főiskolai képzés (főleg a számtud miatt mondom ezt). A többi félévre vonatkozó BsC-s tanrendet nem találtam.

Hét kredittes nem teljesített tárgyakkal számolva amúgy elég szép összegek jöhetnek össze, ha még mindig van tantárgyújrafelvételi-díj. Háromezer forinttal is több mint húszezer forint.

Hálózatfigyelő szkript

Még az egyik laborfeladat készítése közben írtam az alábbi szkriptet. A feladat leadása előtti hétvégéken sosem aludtam túl sokat. Netkapcsolatra mindenképp szükség volt a megoldáshoz, de mondanom sem kell, a hálózat karbantartása is pont az egyik ilyen hétvégére esett. A karbantartás idejénél többet aludni meg nem nagyon volt ajánlott a szűkös határidő miatt.

Így helyettem a szkript figyelte, mikor lesz újra elérhető az internet, s ha igen, akkor elindította az XMMS lejátszását. Persze csak két percig, arra az esetre, ha mégsem lenne erőm felkelni. Az alkotó pihen, a gép pingel.

#!/bin/bash

# netwatcher script by palacsint
# http://palacsint.hu/
# 2006. 08. 19.

RESLEEP=120
CYCLE=10

while (true)
do
    date
    ping -c 1 freemail.hu
#    ping -c 1 localhost
    PRET=$?
    if [ $PRET -eq 0 ]
    then
    	xmms --pause
    	sleep $RESLEEP
    	xmms --pause
    	exit 1
    fi
    sleep $CYCLE
done

Szakirányátlag

Sokáig foglalkoztatott bennünket, hogy vajon hogyan számítják ki a szakirányhoz a kiegesek rangsorátlagát. A nyolc érdemjegyből egy volt bizonytalan, mégpedig a felvételi átlag, 5-tel súlyozva.

Végül kiderült: az első öt félév jegyeinek súlyozott átlagával számoltak. Azt nem tudom, hogy elkérték-e a főiskolától, vagy kézzel számolták ki a beküldött fénymásolatok alapján, de egyezett a két szám.

Évkezdési kieges tapasztalatok - gólyáknak

Néhány kieges gólyatapasztalat:

  • Gólyatáborba érdemes menni. Fárasztó meg minden, de az egyetemen úgyis sokkal nagyobb kihívások lesznek mint itt. Nekem élmény volt. Sajnálnám, ha nem mentem volna.
  • Néhány dolog, amit érdemes vinni a koliba: Tanenbaum-féle háló könyv (a Kónyával valszeg kiröhögnek :), Madarász-féle digit könyvek minden mennyiségben (a mikrovezérlősek kivételével talán), nagy MI könyv, lézernyomtató, számítógép, nagy adag kitartás, 100Mbites hálókárya.
  • Szerintem nem nagyon lehet előre tanulni a nyáron, a maximum Tanenbaum-féle hálózatok és az MI könyvet olvasgatni, esetleg az Analízis jegyzeteket nézegetni. Utóbbiakból az első hat doksi kell (Analízis(1) anyagai, Analízis(2) anyagai rövidítve a kiegészítõsöknek), de ezekből is sok, nekünk felesleges dolgot kihúztunk. Igazából inkább félév közben érdemes folyamatosan és komolyan tanulni.
  • Iratkozz fel az előző két évfolyam levlistájára (info2005, info2004), valamint az új elsősök listájára (info2006) is. Ezen kívül csináljatok magatoknak saját levlistát ugyanitt, mondjuk kinfo2006 néven. Nálunk a tankörtitkár szedte össze beiratkozáskor a kiegesek e-mail címét, telefonszámát, és úgy írtuk fel az embereket a listára. A tankörtitkár nevét majd beiratkozáskor fogják megmondani.
  • Első félévben talán érdemesebb a kötelező tárgyakra koncentrálni a szakirány miatt, mint plusz tárgyakat hallgatni. Egy nyelvi tárgy azért belefér.
  • Az angol két féléves, ha jelentkezel egy szintre, akkor ősszel a könyv első felét, tavasszal a második felét veszitek át. Legalábbis nekem angol haladón ez volt. Elvileg félévkor is be lehet csatlakozni. A Nyelvi Intézet weblapján van szintfelmérő teszt, érdemes kitölteni.
  • Nagyon jól megvoltam a drága, első héten tartott szintrehozó tanfolyam nélkül is. Másrészt ekkor van a gólyahét, rengeteg programmal, amiből kár kimaradni emiatt. Amit tudni kell, azt elmondták félév közben.
  • Tárgyfelvétel regisztrációs héten van, de nekünk felvette őket a KTH. Igaz, rosszul (BSZ helyett Adatbázisok) és csak az utolsó pillanatban (nagy a hét végén készült el). De ezt majd gólyahéten úgyis elmondják.
  • Spéci GAMF-os bérlethez hasonló itt nem jár, és az árát sem utalják át. A BKV weblapján fent vannak az éppen aktuális árak. Van 3x30 napos diákbérletet is, valamivel olcsóbb mint havonta megvenni, másrészt nem kell minden hónap elején jegypénztárt keresni. (Ami kolihoz legközelebb talán a Móriczon van, 5-10 perc gyalog.)
  • Vegyél egy térképet. Nem sokkal ezer forint felett már lehet kapni zsebtérképet. Hasznos néha felülről is megnézni a dolgokat.
  • A jegyzettámogatás 3500 forint félévenként.

Összefűző operátor helyett sprintf

Vajon melyik olvasható könnyebben a következő kódrészletek közül?

$exp = sprintf("/^([0-9][ ]*){%d,%d}$/", 
	$cfg['input']['phone']['min'], $cfg['input']['phone']['max']);
if (preg_match($exp, $request_value) !== 1) {
	...
}
if (preg_match("/^([0-9][ ]*){".$cfg['input']['phone']['min'].",".$cfg['input']['phone']['max']."}$/",$request_value) !== 1) {
...
}

Második félév, tantárgyak

Nem mondhatnám, hogy túl sok első féléves emberrel szoktam találkozni a suliban. Azért vagyunk még páran, de elég sokan elmentek inkább dolgozni (akár suli mellett), vagy végleg itthagyták az egészet ilyen-olyan okok miatt. Vagy nem járnak be - ez is elég gyakori.

Szó mi szó, valóban könnyebb úgy kezdeni egy (valószínűleg) távoli városban, hogy az embernek öt hónapra biztosan van olcsó szállása, mintha rögtön albérletet kellene keresni és fizetni, rezsivel, igazán szélessáv nélkül, stb., és mindehhez még egy diákigazolvány is társul.

Időközben InfoSite admin és körtag lettem, feltöltöttem a mi jegyzeteinket, majd nyáron még lehet összeszedem az eddig be nem szkennelt dolgokat is, aztán ha nyerünk a pályázaton pénzt szkennerre, akkor feltöltöm azokat is.

Ez a félév sem volt könnyebb mint az előző. Egyrészt a motiváció is kevés, már nem kellenek a jó jegyek a szakirányhoz, az ösztöndíj se sok, más ösztöndíjak meg még esélytelenebbnek tűnnek. Zavar a koli is, a 20 négyzetméteres szoba egyre kisebb és nem túl nyugalmas.

Erről a félévről is azt tudom mondani, hogy nagyon nagy mennyiségű anyagot képesek leadni a 14 hét alatt (még mindig heti négy órában) Ezt valamennyire ellensúlyozza a 40 százalékra járó elégséges (már ahol annyi...), de azért még így is ember legyen a talpán, aki rendesen fel tud készülni minden számonkérésre. Az előadásokra érdemes járni, más kapcsolat úgyse nagyon van az oktatókkal és a leadott anyaggal. Minden tárgyhoz sorolhatnám, hogy miket lehetett volna még összehozni, ha több időt tudok rájuk szánni. Ilyen például: form megajánlott jegy a házi és a ZH alapján, beágy +1 a jegy a házikért, kódelm megajánlott ötös, internetmédia projekt készítése az esszék írása helyett, IRF megajánlott ötös (esetleg négyes), távháló megajánlott ötös.

2. féléves órarendem

Itt egy órarend így utólag. A ZH-k általában hétfő délután voltak. A pótZH-k már nem mindig, bár erről nem sok tapasztalatom van. Az órák közül egyedül az Szglab időpontján lehetett variálni, a többi fix volt. A labort amúgy ajánlatos hétvége elé rakni, de erről majd picit később. Az angollal idén is kavarás volt, mert mindig egy időben van a szakmai-választható tárgyak időpontjával. A tárgyakról bővebb infó és még több vélemény van a Wikin, általában minden tárgy mellett van kedvcsináló oldal, vagy howto az elvégzéshez.

Számítógép labor 5

Számítógép előtt ülős tantárgy. Két része van, egyik a Unix/Linux programozás C-ben (esetleg C++-ban). Egy hálózatos (socketet használó) progit kell írni. A feladat szabadon választható egy listából, de akár sajátot is ki lehet találni. Leadni magát a progit kell, illetve két doksit hozzá. Nem azt osztályozzák, hogy mennyire bonyolult a programod, hanem hogy hogyan van megvalósítva (van-e memory leak, lezáratlan szál, kezelve vannak-e a hibák, stb.).

Nekem a fenti listán lévő feladatok nem igazán jöttek be, inkább kerestem egy sajátot. Érdekessége, hogy szálkezelés, több kliens kezelése, vagy külön kliens és külön szerverprogram sem kellett hozzá. Ezek nélkül is lehet ötöst kapni.

A tárgy nehezebbik fele az adatbázisos rész. Az öt laboron kiadott feladatok megoldására 72-72 óra van és ebben benne vannak az ünnepnapok, munkaszüneti napok, húsvét, stb. is. Ezek a laborok kéthetente vannak, szóval a 10-11. hét végére lehet végezni vele.

Az órát péntekre vettem fel, emiatt gyakorlatilag az egész hétvégém ráment a mérésekre. Szerencsére adatbázisok laborral kezdtem, így hamar vége lett. A péntek déli időpont amúgy azt jelentette, hogy hétfő délig csinálhattam a feladatot. Ugyanakkor hétfőn voltak a ZH-k, úgyhogy nem árt vigyázni, tényleg könnyen el lehet tölteni a hétvégét a laborral. A ketteshez azért talán nem kell ennyi, de még az sem egyszerű. Az összesen öt mérésből egyet el lehet bukni (beugrón, vagy elégtelen jegyzőkönyvön), az értékelésnél a legjobb négy jegy átlaga számít. A két rész jegyét aztán ismét átlagolják, ebből lesz a végleges osztályzat a 3 kredit mellett (ami nagyon kevés ennyi munkáért).

A hálózatos rész számomra nem volt különösebben megerőltető korábbi tapasztalataim miatt, az adatbázisok fele viszont annál inkább. Oracle, SQL, Java és JDBC, PHP és XSQL témákban vannak a mérések. Folyamatos netkapcsolat feltétlenül szükséges mindegyikhez. Az egész hétvégés elfoglaltságnak azért végül meglett az eredménye. Az első Oracle mérést el lehet kicsit hamarabb is kezdeni, mert a mintajegyzőkönyvben benne vannak a feladatok.

Az ötös elég messze van a kettestől, és ha az ember bolondbiztos megoldásokat akar adni, akkor nagyon sokat el lehet vele gályázni. Voltak olyan SQL lekérdezések melyek darabjával 3-4 órát is sikerült eltölteni. A második (SQL) mérésen például minden feladat két pont, héttől adnak elégségest, 17-től pedig ötöst. Mondanom sem kell, hogy az utolsó feladatok sokkal nehezebbek az elsőknél. Egyébként azt tapasztaltam, hogy nem feltétlenül kell minden apró részletre terjedő, bolondbiztos megoldást adni a maximális pontszámért.

Valamennyire előny a reguláris képzés hallgatóival szemben, hogy ők nem láttak SQL-t korábban, míg mi fősulin azért foglalkozunk vele, még ha nem is mindenki adatbázisokhoz kapcsolódó témáról írta a szakdogáját.

Kódelmélet

Itt elmondják érthetően, hogy mi is az a generátormátrix. Ezt a GAMF-on sajnos sosem sikerült megértenem, most viszont kicsit tisztábban látok.

Csak előadás van, viszont a ZH-n feladatokat kell megoldani, a beugrón pedig elméletet kérdeznek. Emiatt van néhány feladatmegoldó előadás, azokra feltétlenül érdemes bemenni, illetve a ZH előtti órákat sem szabad kihagyni. A feladatokat nagyon be kell gyakorolni, nincs túl sok fajta (ahhoz képest...), de elég hosszúak tudnak lenni, és könnyen bele lehet kavarodni. A beugrókérdésekre szintén fel kell készülni rendesen, könnyen el lehet bukni azokon is.

Az órákon a feltett kérdésekre válaszolva rengeteg plusz jegyet, ZH és vizsgamentességet lehet szerezni, ha az ember kicsit előre tanul. A vizsgáról nincsenek tapasztalataim az előbbiek miatt. Könyvet nem érdemes venni, az InfoSite-on van jó elméleti összefoglaló is, az szerintem bőven elég (a ZH-hoz, vizsgán meg ugye nem voltam).

Az internetmédia kérdései

Közismereti tárgy, szabadon választható. A többi tárgy 28 kreditet tett ki, a harmincas minimumot pedig nem árt tartani. A wiki-n elég sok tárgyról van tapasztalati infó, onnan szemezgettem, és ez lett a vége. A keddi 10-12 óra között lyukba akartam igazából, de mire feleszméltem már minden ottani közismereti betelt, vagy amikor én nézegettem őket akkor még nem volt kiírva hozzájuk időpont. Nagyon sok ilyen tárgy van, tényleg érdemes a wikiről informálódni (és hamar felvenni őket, még akkor is, ha nincs kiírva időpont hozzájuk rögtön).

Az utolsó napokban amúgy még úgy nézett ki, hogy lesz oda egy tárgy, de a tárgyjelentkezés lezárás előtti napon (amely szombat) átrakták egy másik időpontra a kurzust, amit az oktató is az én érdeklődő levelemből tudott meg.

A tárgy nekem tetszett, érdekes kérdésekről beszéltünk az órákon. Mitől közösség egy közösség, mitől működik, mi az a reputációs rendszer, mi az az új média, google, amazon, ilyesmik. Webes múltam miatt volt is mihez kötni.

A jegyért két esszét kellett írni. Az elsőt sajnos pont a ZH időszak kezdetén-közepén kellett beadni, a másodikat pedig a szorgalmi időszak végére. Ez lehet az első javított változata is. Az esszé gyakorlatilag irodalomfeldolgozás valamilyen kereső segítségével. Nem árt olyan dolgokat mutatni, amit a tanár sem ismer, de ezeket majd előadáson úgyis elmondja. Mármint a követelményeket, nem azt, amit nem ismer.

Ezek persze csak erre a tárgyra igazak.

IRF

Ez egy érdekes tárgy (hosszabb nevén Információs rendszerek fejlesztése) öt kreditért, mely keretein belül mindent meg lehet tudni a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalról, ugyanis néhány éve a tárgy oktató információs rendszerelték be. Az előadások érdekesek, szerintem érdemes bejárni, valamint itt-ott ki szokták emelni azt is, hogy mi a lényeg, vagy mit nem érdemes megtanulni. Ehhez előre nyomtatott fólia biztos segít (én az utólag letöltött fóliák és a felírt oldalszámok és címek között nem sok azonosat találtam). A félév vége felé volt egy előadó a HP-től, meg két másik az SAP-től is. Előbbi nagyon jó volt, utóbbi végére pedig már csak a szakmai kíváncsiság miatt is érdemes bemenni, noha ZH-n, vizsgán nem kérik vissza.

A megtanulandó anyag egy ezer tételes lista, amely összefüggéseit a slideokból elég nehéz kihámozni. Nem árt vele kicsit foglalkozni félév közben. ZH előtt van felkészítő előadás, ahol elmondják újra a lényeget (érdemes fényképezőgépet vinni, mert leírni nem sok idő van). Esetleg lehetne szorgalmazni az előadók felé, hogy ne a ZH előtt két nappal legyen ez az előadás, hanem mondjuk egy-két héttel korábban, hogy legyen idő megtanulni az elmondottakat.

Az anyag nagyon száraz, egy-egy oldal elolvasása után képes voltam bealudni. Arra azonban talán jó, hogy később lesz mihez visszanyúlni, ha mégis ilyen dolgokkal kell foglalkoznod az életben.

A legjobb n ZH-t író ember megajánlott jegyet kap, az utánuk következő 70 pedig elővizsgázhat. A vizsga nálunk ugyanolyan stílusú volt, mint a ZH. A zárthelyi harminc százaléktól kettes, vizsga negyventől. Elég sok feladatnál szerepel, hogy "a kihagyott helyek számára ne legyen tekintettel", valamint a rossz válaszokra pontokat vonnak le (minden feladatra legalább nulla pont jár). Szóval ha négy dologra kíváncsiak, és öt vonal van, teleírod mindet, amiből négy jó, egy rossz, akkor kapsz három pontot. A pontok számából azért ki lehet találni, hogy hány dolgot kell felsorolni (általában ugyanannyit, esetleg talán kétszer annyit, mint ahány pontot ér).

Beágyazott információs rendszerek (beágy)

Itt lehetett választani két tárgy közül, amit Elágazó 1-nek hívnak. Jelentősége később nincs semmire, csak az egyiket meg kell csinálni. A másik a Beszédinformációs rendszerek néven fut, állítólag könnyebb, és házi feladat sincs belőle minden héten. A beszéden van létszámkorlát, úgyhogy tárgyfelvételkor felvettem mindkettőt, biztos ami biztos. Később végül a beszédet leadtam. Rászántam másfél órát, hogy végignézzem mindkét tárgy jegyzeteit az InfoSite-on. Végül a beágy tűnt szimpatikusabbnak, még akkor is, ha minden héten házit kell belőle csinálni. A tananyag számomra érdekesebb, az meg nem baj, ha nem minden követelmény teljesítése marad a vizsgaidőszakra.

A házik hetente jönnek, 10 darab van, összesen 100 pont, a határidő két hét. Elvileg négy óra elég egy feladatra, de szerintem inkább 8, vagy 12 kell rájuk. A 6-7 feladat körül bejöttek a ZH-k, de ekkor már megvolt az 50 pontom, ami az aláíráshoz kell. A többire nem volt idő, de motiváció sem volt, mert 80 ponttól +1 vizsgajegyet adnak érte, de az elérhetetlennek tűnt, úgyhogy hanyagoltam a dolgot. A házik felét egyenként nyolc órás munkával elkészítve viszont kijön a házikra szánt 40 óra.

A félév vége fele vannak vendégelőadók is, ahova érdemes járni, mert ez a néhány előadás a vizsga 50 százalékát teszi ki és a ZH-n szereplő anyagokat nem nagyon szokták ismét kérdezni. Ezekből is van házi feladat, ami azért segítség lehet a vizsgán is. A házikat nem feltétlenül kell teljesen megoldani, részpontokat is lehet szerezni, oda is vannak írva a feladatok mellé (vagy szóljatok, ha lemarad).

A ZH nagyon könnyű volt, ha házi megvan, akkor egyszer-kétszer csak át kell nézni a jegyzeteket és teljesíthető.

Érdekesség: a házikat direkt ködösen fogalmazzák meg, hogy még annyi sikerélményem se legyen, hogy azt érezzem, hogy ettől jobban már nem lehetne megoldani a feladatot. Az eredeti cél persze felkészítés az életre, ott se lesz jobb és ebben állítólag jók vagyunk (mármint mi, magyarok).

Távháló

Javarészt a fizikai réteg környékéről szól a tárgy, benne a magyarországi telefonrendszer felépítésével. ZH 40 százalék minimum, 70-százaléktől ötös, 80-tól pedig megajánlott ötös jár érte. A 40-80 százalék közöttiek csak aláírást jelentenek, vizsgába nem számít. Vizsgán szintén ugyanez a pontozás, elég barátságos.

Az anyag elég nagy, és ide is muszáj bejárni, mert nem minden előadó vetít, illetve a vetített anyag sem biztos, hogy a fóliákról utólag könnyen megérhető. A pótZH könnyebb, mint az első, de az sima ZH-n ilyen apróságokat is kérdeztek 20 pontért. Van egy nagy online pdf, amiből jól át lehet ismételni egy-egy anyagrészt.

Formális módszerek (form)

Na ebből mindenképp megajánlott jegyet kell szerezni. Az idén 600-an vettük fel, ami azért jelent valamit. Nem egyszerű a megajánlott jegy sem, de a vizsga még húzósabb. 50 százaléktól adnak kettest (az általános 40 százalékhoz képest). Előadásra is muszáj járni, amikor bent voltam mindig úgy éreztem, hogy megérte. A félév második felére sajnos már nem tudtam járni, bántam is mikor a vizsgára készültem.

Alkalmazott matematika, Petri-hálók, temporális logikák, miegymás. A tárgy kb. arról szól, hogy milyen módszerekkel lehet megvizsgálni egy program, rendszer elvi helyességét.

Van belőle házi feladat, ami szerintem utolsó hétre hagyva is megoldható, ha van rá egy teljes hétvégéd, mert amúgy 25-30 óra kell rá. Elindulni azért el lehet vele hamarabb is, főleg ha van kivel átbeszélni a Petri-hálós modellt, ami nagy segítség, mert nem a sötétben kell tapogatózni utána.

ZH-t ötösre kell írni a megajánlott jegyhez. Az IS-en van jó, hogyan éljük túl a vizsgát jegyzet, abból elég jól fel lehet rá készülni, de nekem bejárással és minimális készüléssel is sikerült teljesíteni, igaz nem túl magas szinten.

A könyvet ajánlott megvenni, az előadások után átolvasva nagyon ismerős lehet, mert ugyanazokat a dolgokat tárgyalja, sokszor még a példa is teljesen megegyezik az óraival.

Végezetül

Ezek voltak a tárgyak. A labor három kredit, az internetmédia kettő volt, a többi mind öt kreditért ment. Pozitívum, hogy ebben a félévben ki sem vettem az öltönyöm a szekrényből. Előző félévben is csak az évnyitón volt rajtam.

Órákon nyugodtan lehet írni a tanárok aranyköpéseit. Összeírva 180-at sikerült összeszedni, bár abból nem mind publikálható névvel, vagy legalábbis én nem merem. Az eddigiek kint vannak a Wiki Fun oldalán.

Következő félévem már az 1.1-es (Informatikai technikák és eszközök nevű) szakirányon fogom tölteni. Azt hiszem érdemes tanulni a szakirányok miatt. Az idén a tavalyi bekerülési átlagoknak semmi köze nem volt a mostanihoz, sőt, három szakirány betelt első körben. Hajtottam a "négyegészre" az 1.1-es szakirány miatt (tavaly 3,73 kellett hozzá), de idén már 3,0-val is be lehetett kerülni, ami mögött az 1.3-as szakirány előretörését sejtem. Ha a szakirányok száma nem mond semmit az nem baj, mi is belejöttünk a végére. Igazából a neveket még nehezebb megjegyezni. Néhány népszerű társítás talán segíthet:

  • 1.1 hardcode programozás
  • 1.3 a formális módszerek című tárgy folytatása
  • 2.2 IT biztonság

A végleges döntés előtt érdemes jól szétnézni a kiírt labortémák között.

Nem gaNf!

Vajon rájönnek az emberek az elgépelésre, mikor beírják a keresőbe a „gaNf” szót és alig néhány találatot kapnak csak?

Még manapság is kapok ilyen találatokat, s rákeresve a fenti, n betűs szóra jó pár oldalt adnak a nagyobb keresők is.

Szóval nem KF-gaNf, hanem KF-GAMF, nem KF-gaNfk, hanem KF-GAMFK, nem gaNf, hanem GAMF, azaz Kecskeméti Főiskola - Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolai Kar. A rövidítés feloldását érdemes megjegyezni, állítólag volt már akinek a záróvizsgája múlt rajta.

(Ezen bejegyzés nem titkolt célja, hogy elsők között legyen a keresőkben a GANF szóra keresve és útbaigazítsa az eltévedetteket.)

Nyári koli

A koliban akár nyárra is lehet maradni, úgyhogy érdemes lehet valamilyen munka után nézni Budapesten és keresni némi pénzt a nyáron. A fővárosban valószínűleg könnyebben lehet szakmai munkát találni erre a két hónapra (főleg kiegesként, diplomával), mint otthon. Diákigazolvány van, a koli sem túl drága.

Az idén a Schönherz havonta 16 ezer forintba került, külsős diákkal 24-be. Nyári net 2500 forint a két hónapra. Hátrány, hogy június 15-ig le kellett adni a jelentkezést, amit nem lehet visszamondani (így gondolom a pénzt mindenképp ki kell fizetni). Érdemes előre munkát keresni. Nyár elején átraknak másik szobába, ha korábban az épületben laktál.

Lehet menni a Nagytétényi úti kollégiumba is. Itt idén 12 ezer havonta BME-VIK-es diákkal, külsőssel pedig 17. Ehhez elég volt a vizsgaidőszak végéig leadni egy előzetes kérelmet. A kolesz minden tulajdonságához (távolság, nagyobb csend, zuhanyzó nélküli szobák, stb.) hozzájön még az is, hogy BME-s vizsgaidőszak utáni azonnali beköltözés esetén egy hét múlva lehet, hogy átpakolnak másik szobába miután az ELTE-sek kiköltöznek. Nekik idén egy héttel később ért véget a vizsgaidőszak. Net nyárra 4000 forint, és csak az ELTE-s viszgaidőszak vége után lehet regisztrálni (tehát ha hamar költözöl egy hétig net nélkül vagy).

A Schönherz ellen szól, hogy nem (vagy csak körülményesen) tudnak egy szobába rakni baráttal/barátnővel (harmadik-negyedik ember nélkül), míg tétényben ez kicsit simábban megy, bár ott sem száz százalék a dolog.

GAMF-os sztorik

Kis keresgélés után egész jó GAMF-os (vagy annak vélt) sztorikat lehet találni a neten. Az index fórumán van egy Csehi tanár úr egyik előadásáról , aztán szintén az indexen egy konnektoros sztori, amit már máshonnan is hallottam. A harmadik Tomcatnél egy Skodás vizsgáztatóról.

Tartalom átvétel