Adatmentés otthon

A doksi az otthoni eszközökkel egyszerűen megvalósítható adatmentésről szól, arról is csak általánosságban illetve néhány részletet kiemelve. A linkelt doksikból, progik kézikönyvéből könnyedén kisakkozhatóak a konkrétumok, így inkább csak a lehetőségek vázolására törekszem.

Szeretném itt leszögezni: nem vállalok felelősséget semmiért. Semmiért.

A doksi leginkább a merevlemezekről szól, de egyes részei alkalmazhatóak más adathordozókra is (pendrive, cd, dvd, floppy, stb.).

Adatvesztések

Az adatvesztésre alapvetően két lehetőség van. Az első szerint a hardver a hibás, és fel sem ismeri a gép a winyót, vagy ha fel is ismeri, akkor sem olvasható róla minden adat. A másik esetben a winyó fizikailag hibátlan, de az adatok összekuszálódtak, megsérült a fájlrendszer, a partíciós tábla, stb. Mindkettő azt eredményezheti, hogy nem férünk hozzá az adatainkhoz. A megoldás egyszerű: ha szükséges vegyünk új vasat, illetve töltsük vissza a legutóbbi biztonsági mentést.

A biztonsági mentéssel szokott baj lenni, ha meg netalán mégis van, akkor a visszatöltéssel. Egy mai 150-200 gigás winyót teljesen lementeni elég nehézkes. Kell hozzá vagy 30-40 dvd. Ennyi lemezt megírni elég időrabló, másrészt nem is túl olcsó mulatság egy otthoni felhasználó számára. Más megoldások is vannak, de talán ez a legolcsóbb és legegyszerűbb.

Mégis mit tehetünk, ha megtörtént az adatvesztés? Első szabály: ne ess pánikba! Második szabály: semmikép se rontsd tovább a helyzetet!

Ha fizikai hibás a lemez, akkor valószínűleg marad a Kürt Kft., ehhez ők értenek a legjobban, vagy esetleg az Adatmentő. Árban már lehet, hogy nincs olyan sok különbség köztük. Nekem 2003 őszén pusztult meg két winyóm (40 és 60 gigabájtosak voltak) egy rossz táp miatt. Akkor 15000 forint alatti összegből megúsztam a kisebbik visszaállítását (és a nagyobbik javíthatatlannak minősítését), amelyben kétszeri Budapestre utazás költségre is benne volt. Ma már kicsit drágább lenne.

Lehet trükközni egy ugyanolyan típusú elektronika rászerelésével a panelre, de nem biztos, hogy jó ötlet, és ha nem sikerül, akkor lehet, hogy örökre búcsút mondhatunk az adatainknak. E módszer ellen általában az a kifogás szokott felmerülni, hogy az elektronika tárolja az amúgy automatikusan javított hibás szektorok adatait, ez a cserével együtt módosul. (Ha meghibásodik egy szektor, akkor az elektronika automatikusan átirányítja a rá vonatkozó írási-olvasási kéréseket egy tartalékszektorra. Mindezt általában a felhasználók számára észrevétlenül.)

Amit otthon is lehet...

Előfordulhat az a köztes eset is, mikor csak néhány szektor hibásodik meg a winyón, melyek kivételével a többi olvasható marad. Ezt is minősíthetjük logikai hibának, ha mondjuk a nem olvasható szektorok területére nullákat képzelünk.

A logikai hiba talán egy könnyebben kezelhető eset a fizikainál, legalábbis ha csak az "otthoni" módszerekre gondolunk. Tipikus Partition Magic és más átpartícionáló-programok mellékhatása, esetleges váratlan áramszünet, vagy rosszkor megnyomott reset gomb hatására is előjöhetnek ilyen hibák. Jó esetben javítja az operációs rendszer automatikusan lefutó lemezellenőrző programja (scandisk, chkdsk, fsck, stb.), rossz esetben már operációs rendszer sem bootol be többé.

Ekkor azonban gond nélkül átmásolható (és át is másolandó!) a winyó tartalma egy másik lemezre, ahol aztán szabadon lehet próbálkozni a visszaállítással. Ha nem sikerül, akkor készítünk egy újabb változatot, és újból kezdhetjük az egészet. A másolásnál fontos, hogy mindent másoljunk le, az egész lemezt, bájtról bájtra.

Ehhez természetesen a winyó méretével megegyező méretű szabad hely szükséges. Ha nem tudunk kölcsönkérni winyót, akkor érdemes elgondolkodni rajta, hogy érnek-e annyit az adataink, mint amennyibe egy új merevlemez kerül manapság. Amit aztán logikai hiba esetén a mentés után akár el is adhatunk. Megéri az árkülönbözetet? Még biztosabb, ha RAID1-ként állítjuk üzembe az új szerzeményt. (Ez az a mód, mikor mindkét winyón ugyanazt tárolja.)

Ha a winyó másolása közben olvasási hibák is eljönnek, akkor a kísérletezésre használt másolaton kívül érdemes egy tartalékmásolatot is készíteni, nehogy később újraolvasni se lehessen a merevlemezt.

Technikák

Alapvetően Linux-os programokat fogok ismertetni. Ezek akár Live cd-kről (Ubuntu Desktop, Knoppix) bebootolva az adatvesztést elszenvedő gépen is futtathatóak. Azért megemlítek néhány Windows alatt futó progit is, bár ezek általában fizetősek.

Másolás

Egy teljes winyó vagy partíció másolásra nagyszerűen használható a Unix/Linux dd nevű segédprogramja, amely képes arra, hogy bájtról bájtra kiírja egy lemez tartalmát egy másik lemezre, vagy akár csak egy fájlba, amin aztán szabadon lehet kísérletezni.

Használata valami ilyesmi:

dd if=/dev/hdXX of=mentesXX.img

Az if és az of a input-, és az output-file rövidítései, értelemszerűen nem szabad összekeverni őket. Kimenet csak a folyamat végén van (olvasott és írt bájtok száma), ha kész visszaadja a promptot, vagy kiírja a hibaüzenetet, ha hiba történt. Nagy winyóknál eltarthat egy darabig, egy másik konzolon lehet figyelgetni a kimeneti fájl méretét és saccolni a hátralévő időt.

Ha jó a partíciós tábla, akkor egy-egy partíció mentésére is van lehetőség. Ez jobban ajánlott, mert a partíciónként külön képfájlba mentett winyót könnyebb helyrerázni, mint ha az egész egyben lenne.

Hibás szektorok esetén a

dd if=/dev/hdXX of=mentesXX.img bs=512 conv=noerror,sync

parancsot lehet használni. Ekkor nem áll le a másolás a hibás szektoroknál, hanem nullával helyettesíti őket. Ez azonban nagyon lassú, hiszen egy lépésben csak 512 bájtot olvas be a winyóról.

Az előzőektől sebesség szempontjából jobb választás a dd_rescue, mely alapesetben 16Ki-s blokkokat olvas egy lépésben, de hiba esetén az adott blokkot megpróbálja 512 bájtos darabokban is beolvasni, hátha nem a teljes 16Ki hibás, hanem csak néhány kisebb darabja.

Ugyanezek a módszerek működnek más adathordozók esetén is.

Partíciós tábla

A partíciós táblát az fdisk -l paranccsal lehet kilistázni. Használhatóak más programok is (cfdisk, sfdisk, parted, stb.), de talán az fdisk található meg a legtöbb rendszeren. A parancsot root-ként kell kiadni, de megadható neki teljes képfájl is, amit az egész winyóról készítettünk (nem csak egy partíciójáról).

Ha idáig sikerül eljutni, nem ad az fdisk hibaüzenetet, valamint a partíciók mérete, típusa is megegyezik a korábbiakkal, akkor valószínűleg a partíciós tábla ép.

Ha nem jó a partíciós tábla, akkor megpróbálhatjuk megkeresni a partíciók határait a winyó végigolvasásával. Pontosan ezt teszi a gpart nevű program, amely a talált adatokat képes vissza is írni.

Fájlrendszerek helyreállítása

Az itt említett programok általában nem írnak a menteni kívánt fájlrendszerre (illetve képfájlba), de nem lehet elégszer elmondani: mindig legyen egy tartalék másolat a hibás rendszerről is, ha valami mégis balul üt, akkor újra tudjuk kezdeni a próbálkozást.

Ext2, ext3

Az ext2, ext3 fájlrendszerek kényes pontja a superblock épsége. Ez a rész néhány alapinformációt tartalmaz a partícióról, amelyek feltétlenül szükségesek a fájlrendszer használatához. Szerencsére a fájlrendszer létrehozásakor ez elég sok példányban szétszórva kerül a diszkre, így egy-két példány megsérülése nem jelent komoly problémát. Az mke2fs ki is írja ezeket a blokkok számát a fájlrendszer létrehozásakor, de ezt senki sem szokta megjegyezni. Ép partíciós tábla esetén használható az mke2fs -n parancs, mely nem nyúl a diszkhez, de kiírja hova tenné a superblockokat, ha most hozná létre a partíciót. Ezeket aztán meg lehet adni az e2fsck-nak (-b paraméter), mellyel valószínűleg javítható egy tartalom.

Tesztelgettem egy 32 megás partícióval. Az mke2fs két superblockot írt ki rá (8193, 24577). Az első nyolc megát (beleérve az egyik superblockot is) felülírtam nullákkal. Ezután az mke2fs -n szépen megmondta a másik superblock helyét (24577), majd az fsck.ext3 -y -b 24577 test.img a maradék 24 megán lévő fájlokat belepakolta a lost+found könyvtárba. A könyvtárak közül is elég sok egyben maradt.

FAT, NTFS

A FAT fájlrendszerek kényes pontja a fájl-allokációs táblázat (File Allocation Table, FAT), amely a fájlok és könyvtárak elhelyezkedését tárolja. Biztonsági okokból kettő van belőle, de sajnos mindkettő a lemez elején található.

A photorec nevű program képes FAT tálba híján is megkeresni a még elérhető fájlokat. Az előző tesztet FAT32-vel és testdisk-el megismételve elég sok szöveges fájlt és képet hozott vissza. Voltak képrészletek is, az mp3 fájlokkal azonban nem boldogult.

A photorecnél egy ismertebb program a GetDataBack, mely lényegében ugyanazt teszi, mint a photorec, csak talán kicsit hatékonyabban és egy-egy fájlrendszerre specializálva. FAT és NTFS partíciókhoz létezik egy-egy változata, 80 dollár körüli áron. A demo változat megmutatja, hogy miket tudna visszahozni.

Mindkét program a korábban említett (dd-vel, dd_rescue-vel készített) képfájlokra is működik.

FAT-ot és NTFS-t képes még menteni a File Scavenger, ez azonban szintén fizetős, és Windows is kell hozzá. Az Ontrack-nek is van néhány adatmentő szoftvere (szintén Windows).

Megelőzés, előrejelzés

A legbiztosabb a biztonsági mentés. A winyó hibáinak előrejelzéséhez minden mai winyó tud SMART-ot. Ezen winyók esetén szoftveresen kiolvasható mindenféle adat a merevlemez vezérlőjéből. Például:

  • Spin_Up_Time: felpörgési idő,
  • Power_On_Half_Minutes: üzemórák száma,
  • Start_Stop_Count: bekapcsolások száma,
  • Reallocated_Sector_Ct: automatikusan javított hibás blokkok száma,
  • Current_Pending_Sector: javításra váró szektorok száma,
  • Temperature_Celsius: hőmérséklet,
  • lemez "egészségi állapota" (az öntesztek és az attribútumok alapján),
  • lemezinfók (modellszám, gyártó, szériaszám, frimware verzió, stb.),
  • SMART képességek: mely SMART képességek lettek implementálva (van-e hibanaplózás, stb.),
  • naplózott hibák,
  • öntesztek eredményei, stb.

A HWSW fórumán a S.M.A.R.T. - Mi micsoda? (avagy HDD-kről kicsit mélyebben) című topicban van egy szép lista a lehetséges attribútumokról, részletesen kifejtve. Angolul még több információt találhatunk kicsit keresgélve.

Az értékek lekérdezéséhez használható az Everest Windows alatt, illetve a Smartmontools csomag (Windows és Linux alatt is). Utóbbi jóval többet is tud. Képes például démonként figyelni a SMART értékeit, és szól (e-mail, rendszernapló) ha változott valami, illetve képes ütemezetten futtatni az önteszteket.

Az összes ilyen adat lekérdezhető a

smartctl -a /dev/hdX

paranccsal, de lehet szelektálni is csak egy-egy területre. Az ehhez szükséges kapcsolók a program kézikönyvében megtalálhatóak.

Az attribútumok közül a Current_Pending_Sector tartalmazza azon szektorok darabszámát, amelyek hibásak, és az oda mutató műveletek át kellene majd irányítani a tartalékterületre. Ez akkor történik meg, ha a szektort felülírjuk nullákkal. Ezután az elektronika minden további írási, olvasási kérelmet egy szabad javítószektorba fog irányítani. Ha ez megvan, akkor eggyel csökken ez a szám, és eggyel növekszik a Reallocated_Sector_Ct értéke.

Öntesztekből létezik short és long. Előbbi egy perc alatt lefut, utóbbi több időt igényel. Indításuk a

smartctl -t short /dev/hdX
smartctl -t long /dev/hdX

parancsok valamelyikével történhet. A tesztek állapotáról a

smartctl -a /dev/hdX 

paranccsal lehet információt kérni.

A Smartmontools jól fut Windows alatt is, talán egy megabájtot foglalhat, érdemes használni. Az alapbeállítások szerint hajnal 2 körül futtatja az önteszteket, így ne lepődjünk meg ha elkezd duruzsolni a winyó éjszaka, ráadásul ilyenkor a HDD Led sem világít, csak a hangokat lehet hallani. Ha pedig nem tetszik, ezt is átállíthatjuk.

Ajánlott olvasnivaló, hivatkozások

Hozzászólások

FELVILÁGOSÍTÁS

Szép Napot Mindenkinek!

Annyit szeretnék hozzászólni a leírtakhoz,hogy az összes adatmentő program amit felsoroltak nálam működött,csak egy a gond mindegyikkel.Nevezetesen az hogy látja mindegyik a törölt állományokat,csak épp copy-zni,vagyis másolni,vagy átmenteni nem engedi mert DEMO változatok.Egy olyan progi amelyik valóban megoldja a problemát,az mind fizetős.Ezt miért nem említi senki sem mindjárt az elején (a kezdők miatt legalább).Ne kábítsátok az embereket ilyen reklámokkal.Én csak azt ajánlom mindenkinek,hogy eszébe se jusson ilyenekkel xaródni!Csak az idő megy vele,nem is kevés!
Amit használni is tudtok,azért fizetni kell!!! Ezt elhihetitek,ez így van.Legyetek jók!

Tisztelettel:italoimre.

Sziasztok! Nagyon tudatlan

Sziasztok!

Nagyon tudatlan vagyok a számítástechnikában, mégis feltennék egy lehetetlen kérdést: tönkrement PC-ről hogy lehet Linux-al adatokat lementeni külső winyóra? Vagy esetleg más olyan megoldás is érdekel, amit egy egyszerű, géphez nem értő laikus is végig tud vinni. Olyan válaszok érdekelnének, amik konyhanyelven íródnak - a gyengébbek kedvéért... :o(

Előre is köszönöm a segítséget.

Nem hinném, hogy létezik

Nem hinném, hogy létezik ilyen univerzális megoldás vagy leírás. Nagyon sok buktató van, amin elcsúszva akár végleg elveszhetnek az adatok. Leginkább azt tudnám tanácsolni, kérj meg egy hozzáértőbb informatikust, hogy segítsen. Ha tényleg fontosak azok az adatok, akkor megérhet némi pénzt a visszaállítás. Online segítségért pedig leginkább ProHardver Fórumra mennék.

A GetDataBack progit én is

A GetDataBack progit én is csak ajánlani tudom, többször is segített, egyszer kb. 60 GB adatot tudott egy winyóról visszahozni, ahol a partíciós tábla ment tönkre, minimális sérüléssel ( volt pár elveszett fájlnév meg könyvtárnév).

getdataback

szia

ezt a programot honnan lehet megszerezni ? s win xp vel vagy win 7 tel megy ?
köszi előre is Panta 7

Testdisk?

Kimaradt a legjobb tool, raadasul multiplatform, mindent tud :)

http://www.cgsecurity.org/wiki/TestDisk

Hadd ne mondjam, hany elszurt parttablaju wincsit huztunk vissza ezzel... (Hogy csak a regi ismerosoket emlitsem, Nigiboy, MC_Pite... :))

Ajanlom egy tanulmanyozasra, erdemes, szerintem okosabb, mint a gpart

TestDisk

"TESTDISK" csupa nagy betűvel!!!
Köszönöm az ötletet.

Szép napot!

Üdv.
fferi

Köszi a tippet, most hallok

Köszi a tippet, most hallok róla először, jónak tűnik!

Tartalom átvétel