palacsint weblapja

A szobabeosztás adatainak számítógépre vitele megoldható a régi kérdőívek begépelésével, de ez egyrészt rengeteg hibalehetőséget jelent, másrészt nagyon időigényes, és semmivel sem nyújt nagyobb beleszólást a kollégisták részéről a szobabeosztási folyamatba, mint a régi módszer. Ehelyett ajánlatosabb webre vinni az információgyűjtést.

A webes felületet a hallgatók a nyáron is elérhetik, pontosan akkor, amikor a szobabeosztás kialakul, s mivel kollégistákról van szó, ehhez nem kell befáradniuk a kollégiumba, vagy hagyományos postai levélként elküldeniük a kívánt szobatársak listáját. A web másrészt azonnali válaszlehetőséget nyújt. Rögtön kiderül, ha olyan hallgatót próbálunk leendő szobatársnak bejelölni, akit fel sem vettek a kollégiumba, vagy egyszerűen csak elírtuk az illető nevét, azonosítóját.

Az adatgyűjtés megoldható valamilyen, felhasználói oldalon futó kliensprogrammal, de a webnek megvan az az előnye, hogy csak egy böngészőprogram szükséges az eléréshez, amely ma már szinte minden számítógépen megtalálható. A böngésző által használt http protokoll is a legtöbb hálózatból elérhető. A saját kommunikációs tcp/udp portot illetve protokollt használó kliensprogramnak megvan az a veszélye, hogy hálózati csomagjait esetlegesen egy-egy csomag-, illetve tartalomszűrő tűzfal kérdés nélkül eldobja. A webes felület további előnye, hogy a kliensprogramot nem kell többfajta operációs rendszer alá megírni, s a hibajavításokat, frissítéseket is elegendő egyetlen helyen, a kiszolgálógépen telepíteni. Ezen előnyök miatt egyre több alkalmazás költözik webre ([1]).

További érvként szól a szobabeosztás adatgyűjtésének webre viteléhez, hogy a fórum egyértelműen webes felületet igényel. Így mindkét alkalmazást azonos felületen keresztül érhetik el a hallgatók.

A szobabeosztás optimalizálását segítő program, programrészlet lehetne akár natív windows vagy linux alkalmazás is, amely a webes űrlap által összegyűjtött adatokból dolgozik, a webes alkalmazás adatbázisát használva. Itt a web mellett nem szólnak olyan erős érvek, mint az adatgyűjtő kliensprogram webre vitele mellett. Ugyanakkor mindenképpen előnynek számít, ha mindkét alkalmazás azonos környezetben fejleszthető, akár közös kódrészeket is felhasználva.

Fejlesztési alapnak, illetve a jövőbeli futtatókörnyezetnek is, az általában csak LAMP-ként (Linux, Apache, MySQL, PHP) emlegetett négyest választottam. Minden komponense nyílt forráskódú, szabad szoftver, könnyen telepíthető, ingyenes, és már számos helyzetben nagyon jól bizonyította, hogy jó választás egy ilyen, vagy ehhez hasonló feladathoz.

Az általam választott karakterkódolás egyértelműen a Unicode, UTF-8 leképzéssel. Ez a döntés számos (magyar nyelvre is jellemző) kompatibilitási problémát megold, bizonyos problémák pedig fel sem merülhetnek Unicode alkalmazása mellett. Az UTF-8-ra a választott adatbázisszerver is fel van készítve (a 4.1-es verziótól kezdődően), a böngészőprogramok is támogatják, a webszervernek sincsenek problémái vele, sőt, már a program forráskódja is UTF-8 leképzéssel készül.

Kliensoldalra az adatok szabványos XHTML, a formázási információk pedig CSS formátumban kerülnek kiküldése. A mai böngészők ezeket is nagyon jól támogatják.
Egyes műveletekhez fontos lehet az atomiság, amit az adatbázis szintjén a MySQL is támogat. Némi sebességcsökkenés árán MySQL alatt is használhatóak ezek a tranzakciók, amihez InnoDB típusú táblákat kell létrehozni.

A régi és az új rendszer együttes, párhuzamos megléte közötti anomáliák elkerülésére egyszerű és hatékony lehetőség az adatok átkonvertálása a két rendszer között. A legtöbb táblázatkezelő program lehetőséget nyújt az adatok szöveges fájlba történő exportálásra, illetve az onnan történő beolvasásra. A megvalósítandó rendszernek ezeket a fájlokat mindenképpen kezelnie kell.