palacsint weblapja

Nem mondhatnám, hogy túl sok első féléves emberrel szoktam találkozni a suliban. Azért vagyunk még páran, de elég sokan elmentek inkább dolgozni (akár suli mellett), vagy végleg itthagyták az egészet ilyen-olyan okok miatt. Vagy nem járnak be - ez is elég gyakori.

Szó mi szó, valóban könnyebb úgy kezdeni egy (valószínűleg) távoli városban, hogy az embernek öt hónapra biztosan van olcsó szállása, mintha rögtön albérletet kellene keresni és fizetni, rezsivel, igazán szélessáv nélkül, stb., és mindehhez még egy diákigazolvány is társul.

Időközben InfoSite admin és körtag lettem, feltöltöttem a mi jegyzeteinket, majd nyáron még lehet összeszedem az eddig be nem szkennelt dolgokat is, aztán ha nyerünk a pályázaton pénzt szkennerre, akkor feltöltöm azokat is.

Ez a félév sem volt könnyebb mint az előző. Egyrészt a motiváció is kevés, már nem kellenek a jó jegyek a szakirányhoz, az ösztöndíj se sok, más ösztöndíjak meg még esélytelenebbnek tűnnek. Zavar a koli is, a 20 négyzetméteres szoba egyre kisebb és nem túl nyugalmas.

Erről a félévről is azt tudom mondani, hogy nagyon nagy mennyiségű anyagot képesek leadni a 14 hét alatt (még mindig heti négy órában) Ezt valamennyire ellensúlyozza a 40 százalékra járó elégséges (már ahol annyi...), de azért még így is ember legyen a talpán, aki rendesen fel tud készülni minden számonkérésre. Az előadásokra érdemes járni, más kapcsolat úgyse nagyon van az oktatókkal és a leadott anyaggal. Minden tárgyhoz sorolhatnám, hogy miket lehetett volna még összehozni, ha több időt tudok rájuk szánni. Ilyen például: form megajánlott jegy a házi és a ZH alapján, beágy +1 a jegy a házikért, kódelm megajánlott ötös, internetmédia projekt készítése az esszék írása helyett, IRF megajánlott ötös (esetleg négyes), távháló megajánlott ötös.

Itt egy órarend így utólag. A ZH-k általában hétfő délután voltak. A pótZH-k már nem mindig, bár erről nem sok tapasztalatom van. Az órák közül egyedül az Szglab időpontján lehetett variálni, a többi fix volt. A labort amúgy ajánlatos hétvége elé rakni, de erről majd picit később. Az angollal idén is kavarás volt, mert mindig egy időben van a szakmai-választható tárgyak időpontjával. A tárgyakról bővebb infó és még több vélemény van a Wikin, általában minden tárgy mellett van kedvcsináló oldal, vagy howto az elvégzéshez.

Számítógép labor 5

Számítógép előtt ülős tantárgy. Két része van, egyik a Unix/Linux programozás C-ben (esetleg C++-ban). Egy hálózatos (socketet használó) progit kell írni. A feladat szabadon választható egy listából, de akár sajátot is ki lehet találni. Leadni magát a progit kell, illetve két doksit hozzá. Nem azt osztályozzák, hogy mennyire bonyolult a programod, hanem hogy hogyan van megvalósítva (van-e memory leak, lezáratlan szál, kezelve vannak-e a hibák, stb.).

Nekem a fenti listán lévő feladatok nem igazán jöttek be, inkább kerestem egy sajátot. Érdekessége, hogy szálkezelés, több kliens kezelése, vagy külön kliens és külön szerverprogram sem kellett hozzá. Ezek nélkül is lehet ötöst kapni.

A tárgy nehezebbik fele az adatbázisos rész. Az öt laboron kiadott feladatok megoldására 72-72 óra van és ebben benne vannak az ünnepnapok, munkaszüneti napok, húsvét, stb. is. Ezek a laborok kéthetente vannak, szóval a 10-11. hét végére lehet végezni vele.

Az órát péntekre vettem fel, emiatt gyakorlatilag az egész hétvégém ráment a mérésekre. Szerencsére adatbázisok laborral kezdtem, így hamar vége lett. A péntek déli időpont amúgy azt jelentette, hogy hétfő délig csinálhattam a feladatot. Ugyanakkor hétfőn voltak a ZH-k, úgyhogy nem árt vigyázni, tényleg könnyen el lehet tölteni a hétvégét a laborral. A ketteshez azért talán nem kell ennyi, de még az sem egyszerű. Az összesen öt mérésből egyet el lehet bukni (beugrón, vagy elégtelen jegyzőkönyvön), az értékelésnél a legjobb négy jegy átlaga számít. A két rész jegyét aztán ismét átlagolják, ebből lesz a végleges osztályzat a 3 kredit mellett (ami nagyon kevés ennyi munkáért).

A hálózatos rész számomra nem volt különösebben megerőltető korábbi tapasztalataim miatt, az adatbázisok fele viszont annál inkább. Oracle, SQL, Java és JDBC, PHP és XSQL témákban vannak a mérések. Folyamatos netkapcsolat feltétlenül szükséges mindegyikhez. Az egész hétvégés elfoglaltságnak azért végül meglett az eredménye. Az első Oracle mérést el lehet kicsit hamarabb is kezdeni, mert a mintajegyzőkönyvben benne vannak a feladatok.

Az ötös elég messze van a kettestől, és ha az ember bolondbiztos megoldásokat akar adni, akkor nagyon sokat el lehet vele gályázni. Voltak olyan SQL lekérdezések melyek darabjával 3-4 órát is sikerült eltölteni. A második (SQL) mérésen például minden feladat két pont, héttől adnak elégségest, 17-től pedig ötöst. Mondanom sem kell, hogy az utolsó feladatok sokkal nehezebbek az elsőknél. Egyébként azt tapasztaltam, hogy nem feltétlenül kell minden apró részletre terjedő, bolondbiztos megoldást adni a maximális pontszámért.

Valamennyire előny a reguláris képzés hallgatóival szemben, hogy ők nem láttak SQL-t korábban, míg mi fősulin azért foglalkozunk vele, még ha nem is mindenki adatbázisokhoz kapcsolódó témáról írta a szakdogáját.

Kódelmélet

Itt elmondják érthetően, hogy mi is az a generátormátrix. Ezt a GAMF-on sajnos sosem sikerült megértenem, most viszont kicsit tisztábban látok.

Csak előadás van, viszont a ZH-n feladatokat kell megoldani, a beugrón pedig elméletet kérdeznek. Emiatt van néhány feladatmegoldó előadás, azokra feltétlenül érdemes bemenni, illetve a ZH előtti órákat sem szabad kihagyni. A feladatokat nagyon be kell gyakorolni, nincs túl sok fajta (ahhoz képest...), de elég hosszúak tudnak lenni, és könnyen bele lehet kavarodni. A beugrókérdésekre szintén fel kell készülni rendesen, könnyen el lehet bukni azokon is.

Az órákon a feltett kérdésekre válaszolva rengeteg plusz jegyet, ZH és vizsgamentességet lehet szerezni, ha az ember kicsit előre tanul. A vizsgáról nincsenek tapasztalataim az előbbiek miatt. Könyvet nem érdemes venni, az InfoSite-on van jó elméleti összefoglaló is, az szerintem bőven elég (a ZH-hoz, vizsgán meg ugye nem voltam).

Az internetmédia kérdései

Közismereti tárgy, szabadon választható. A többi tárgy 28 kreditet tett ki, a harmincas minimumot pedig nem árt tartani. A wiki-n elég sok tárgyról van tapasztalati infó, onnan szemezgettem, és ez lett a vége. A keddi 10-12 óra között lyukba akartam igazából, de mire feleszméltem már minden ottani közismereti betelt, vagy amikor én nézegettem őket akkor még nem volt kiírva hozzájuk időpont. Nagyon sok ilyen tárgy van, tényleg érdemes a wikiről informálódni (és hamar felvenni őket, még akkor is, ha nincs kiírva időpont hozzájuk rögtön).

Az utolsó napokban amúgy még úgy nézett ki, hogy lesz oda egy tárgy, de a tárgyjelentkezés lezárás előtti napon (amely szombat) átrakták egy másik időpontra a kurzust, amit az oktató is az én érdeklődő levelemből tudott meg.

A tárgy nekem tetszett, érdekes kérdésekről beszéltünk az órákon. Mitől közösség egy közösség, mitől működik, mi az a reputációs rendszer, mi az az új média, google, amazon, ilyesmik. Webes múltam miatt volt is mihez kötni.

A jegyért két esszét kellett írni. Az elsőt sajnos pont a ZH időszak kezdetén-közepén kellett beadni, a másodikat pedig a szorgalmi időszak végére. Ez lehet az első javított változata is. Az esszé gyakorlatilag irodalomfeldolgozás valamilyen kereső segítségével. Nem árt olyan dolgokat mutatni, amit a tanár sem ismer, de ezeket majd előadáson úgyis elmondja. Mármint a követelményeket, nem azt, amit nem ismer.

Ezek persze csak erre a tárgyra igazak.

IRF

Ez egy érdekes tárgy (hosszabb nevén Információs rendszerek fejlesztése) öt kreditért, mely keretein belül mindent meg lehet tudni a Budapest-Hegyeshalom vasútvonalról, ugyanis néhány éve a tárgy oktató információs rendszerelték be. Az előadások érdekesek, szerintem érdemes bejárni, valamint itt-ott ki szokták emelni azt is, hogy mi a lényeg, vagy mit nem érdemes megtanulni. Ehhez előre nyomtatott fólia biztos segít (én az utólag letöltött fóliák és a felírt oldalszámok és címek között nem sok azonosat találtam). A félév vége felé volt egy előadó a HP-től, meg két másik az SAP-től is. Előbbi nagyon jó volt, utóbbi végére pedig már csak a szakmai kíváncsiság miatt is érdemes bemenni, noha ZH-n, vizsgán nem kérik vissza.

A megtanulandó anyag egy ezer tételes lista, amely összefüggéseit a slideokból elég nehéz kihámozni. Nem árt vele kicsit foglalkozni félév közben. ZH előtt van felkészítő előadás, ahol elmondják újra a lényeget (érdemes fényképezőgépet vinni, mert leírni nem sok idő van). Esetleg lehetne szorgalmazni az előadók felé, hogy ne a ZH előtt két nappal legyen ez az előadás, hanem mondjuk egy-két héttel korábban, hogy legyen idő megtanulni az elmondottakat.

Az anyag nagyon száraz, egy-egy oldal elolvasása után képes voltam bealudni. Arra azonban talán jó, hogy később lesz mihez visszanyúlni, ha mégis ilyen dolgokkal kell foglalkoznod az életben.

A legjobb n ZH-t író ember megajánlott jegyet kap, az utánuk következő 70 pedig elővizsgázhat. A vizsga nálunk ugyanolyan stílusú volt, mint a ZH. A zárthelyi harminc százaléktól kettes, vizsga negyventől. Elég sok feladatnál szerepel, hogy "a kihagyott helyek számára ne legyen tekintettel", valamint a rossz válaszokra pontokat vonnak le (minden feladatra legalább nulla pont jár). Szóval ha négy dologra kíváncsiak, és öt vonal van, teleírod mindet, amiből négy jó, egy rossz, akkor kapsz három pontot. A pontok számából azért ki lehet találni, hogy hány dolgot kell felsorolni (általában ugyanannyit, esetleg talán kétszer annyit, mint ahány pontot ér).

Beágyazott információs rendszerek (beágy)

Itt lehetett választani két tárgy közül, amit Elágazó 1-nek hívnak. Jelentősége később nincs semmire, csak az egyiket meg kell csinálni. A másik a Beszédinformációs rendszerek néven fut, állítólag könnyebb, és házi feladat sincs belőle minden héten. A beszéden van létszámkorlát, úgyhogy tárgyfelvételkor felvettem mindkettőt, biztos ami biztos. Később végül a beszédet leadtam. Rászántam másfél órát, hogy végignézzem mindkét tárgy jegyzeteit az InfoSite-on. Végül a beágy tűnt szimpatikusabbnak, még akkor is, ha minden héten házit kell belőle csinálni. A tananyag számomra érdekesebb, az meg nem baj, ha nem minden követelmény teljesítése marad a vizsgaidőszakra.

A házik hetente jönnek, 10 darab van, összesen 100 pont, a határidő két hét. Elvileg négy óra elég egy feladatra, de szerintem inkább 8, vagy 12 kell rájuk. A 6-7 feladat körül bejöttek a ZH-k, de ekkor már megvolt az 50 pontom, ami az aláíráshoz kell. A többire nem volt idő, de motiváció sem volt, mert 80 ponttól +1 vizsgajegyet adnak érte, de az elérhetetlennek tűnt, úgyhogy hanyagoltam a dolgot. A házik felét egyenként nyolc órás munkával elkészítve viszont kijön a házikra szánt 40 óra.

A félév vége fele vannak vendégelőadók is, ahova érdemes járni, mert ez a néhány előadás a vizsga 50 százalékát teszi ki és a ZH-n szereplő anyagokat nem nagyon szokták ismét kérdezni. Ezekből is van házi feladat, ami azért segítség lehet a vizsgán is. A házikat nem feltétlenül kell teljesen megoldani, részpontokat is lehet szerezni, oda is vannak írva a feladatok mellé (vagy szóljatok, ha lemarad).

A ZH nagyon könnyű volt, ha házi megvan, akkor egyszer-kétszer csak át kell nézni a jegyzeteket és teljesíthető.

Érdekesség: a házikat direkt ködösen fogalmazzák meg, hogy még annyi sikerélményem se legyen, hogy azt érezzem, hogy ettől jobban már nem lehetne megoldani a feladatot. Az eredeti cél persze felkészítés az életre, ott se lesz jobb és ebben állítólag jók vagyunk (mármint mi, magyarok).

Távháló

Javarészt a fizikai réteg környékéről szól a tárgy, benne a magyarországi telefonrendszer felépítésével. ZH 40 százalék minimum, 70-százaléktől ötös, 80-tól pedig megajánlott ötös jár érte. A 40-80 százalék közöttiek csak aláírást jelentenek, vizsgába nem számít. Vizsgán szintén ugyanez a pontozás, elég barátságos.

Az anyag elég nagy, és ide is muszáj bejárni, mert nem minden előadó vetít, illetve a vetített anyag sem biztos, hogy a fóliákról utólag könnyen megérhető. A pótZH könnyebb, mint az első, de az sima ZH-n ilyen apróságokat is kérdeztek 20 pontért. Van egy nagy online pdf, amiből jól át lehet ismételni egy-egy anyagrészt.

Formális módszerek (form)

Na ebből mindenképp megajánlott jegyet kell szerezni. Az idén 600-an vettük fel, ami azért jelent valamit. Nem egyszerű a megajánlott jegy sem, de a vizsga még húzósabb. 50 százaléktól adnak kettest (az általános 40 százalékhoz képest). Előadásra is muszáj járni, amikor bent voltam mindig úgy éreztem, hogy megérte. A félév második felére sajnos már nem tudtam járni, bántam is mikor a vizsgára készültem.

Alkalmazott matematika, Petri-hálók, temporális logikák, miegymás. A tárgy kb. arról szól, hogy milyen módszerekkel lehet megvizsgálni egy program, rendszer elvi helyességét.

Van belőle házi feladat, ami szerintem utolsó hétre hagyva is megoldható, ha van rá egy teljes hétvégéd, mert amúgy 25-30 óra kell rá. Elindulni azért el lehet vele hamarabb is, főleg ha van kivel átbeszélni a Petri-hálós modellt, ami nagy segítség, mert nem a sötétben kell tapogatózni utána.

ZH-t ötösre kell írni a megajánlott jegyhez. Az IS-en van jó, hogyan éljük túl a vizsgát jegyzet, abból elég jól fel lehet rá készülni, de nekem bejárással és minimális készüléssel is sikerült teljesíteni, igaz nem túl magas szinten.

A könyvet ajánlott megvenni, az előadások után átolvasva nagyon ismerős lehet, mert ugyanazokat a dolgokat tárgyalja, sokszor még a példa is teljesen megegyezik az óraival.

Végezetül

Ezek voltak a tárgyak. A labor három kredit, az internetmédia kettő volt, a többi mind öt kreditért ment. Pozitívum, hogy ebben a félévben ki sem vettem az öltönyöm a szekrényből. Előző félévben is csak az évnyitón volt rajtam.

Órákon nyugodtan lehet írni a tanárok aranyköpéseit. Összeírva 180-at sikerült összeszedni, bár abból nem mind publikálható névvel, vagy legalábbis én nem merem. Az eddigiek kint vannak a Wiki Fun oldalán.

Következő félévem már az 1.1-es (Informatikai technikák és eszközök nevű) szakirányon fogom tölteni. Azt hiszem érdemes tanulni a szakirányok miatt. Az idén a tavalyi bekerülési átlagoknak semmi köze nem volt a mostanihoz, sőt, három szakirány betelt első körben. Hajtottam a "négyegészre" az 1.1-es szakirány miatt (tavaly 3,73 kellett hozzá), de idén már 3,0-val is be lehetett kerülni, ami mögött az 1.3-as szakirány előretörését sejtem. Ha a szakirányok száma nem mond semmit az nem baj, mi is belejöttünk a végére. Igazából a neveket még nehezebb megjegyezni. Néhány népszerű társítás talán segíthet:

• 1.1 hardcode programozás
• 1.3 a formális módszerek című tárgy folytatása
• 2.2 IT biztonság

A végleges döntés előtt érdemes jól szétnézni a kiírt labortémák között.

A koliban akár nyárra is lehet maradni, úgyhogy érdemes lehet valamilyen munka után nézni Budapesten és keresni némi pénzt a nyáron. A fővárosban valószínűleg könnyebben lehet szakmai munkát találni erre a két hónapra (főleg kiegesként, diplomával), mint otthon. Diákigazolvány van, a koli sem túl drága.

Az idén a Schönherz havonta 16 ezer forintba került, külsős diákkal 24-be. Nyári net 2500 forint a két hónapra. Hátrány, hogy június 15-ig le kellett adni a jelentkezést, amit nem lehet visszamondani (így gondolom a pénzt mindenképp ki kell fizetni). Érdemes előre munkát keresni. Nyár elején átraknak másik szobába, ha korábban az épületben laktál.

Lehet menni a Nagytétényi úti kollégiumba is. Itt idén 12 ezer havonta BME-VIK-es diákkal, külsőssel pedig 17. Ehhez elég volt a vizsgaidőszak végéig leadni egy előzetes kérelmet. A kolesz minden tulajdonságához (távolság, nagyobb csend, zuhanyzó nélküli szobák, stb.) hozzájön még az is, hogy BME-s vizsgaidőszak utáni azonnali beköltözés esetén egy hét múlva lehet, hogy átpakolnak másik szobába miután az ELTE-sek kiköltöznek. Nekik idén egy héttel később ért véget a vizsgaidőszak. Net nyárra 4000 forint, és csak az ELTE-s viszgaidőszak vége után lehet regisztrálni (tehát ha hamar költözöl egy hétig net nélkül vagy).

A Schönherz ellen szól, hogy nem (vagy csak körülményesen) tudnak egy szobába rakni baráttal/barátnővel (harmadik-negyedik ember nélkül), míg tétényben ez kicsit simábban megy, bár ott sem száz százalék a dolog.

Újabb hírek szakirány-ügyben. A februári Impulzusban és máig a HK weblapján is az szerepelt, hogy a kiegeseknek (és a francia-képzéseseknek) elég a vizsgaidőszak végéig teljesíteni a szakiránykritériumokat, hogy elsőkörös besorolásba kerüljenek.

Na most a Szakirányválasztási szabályzat szerint (ami szintén a HK weblapján van) ez csak a villamosmérnök szakos kieges hallgatókra vonatkozik, az informatikusokra nem. Tehát az esetleges első-féléves csúszásokat és a Távközlő hálózatok vizsgát is le kell tudni a harmadik hét végéig, ha első körben akarunk szakirányra menni, amúgy marad a második kör (ha marad a megcélzott szakirányra egyáltalán hely addigra).

Most járunk a vizsgaidőszak első hetének végén. (Szerencsére engem nem érint, ma tudtam le a TH vizsgámat is, remélhetőleg sikeresen.)

Felkerült a kar weblapjára a leendő elsőéves kiegészítő képzéses informatikusok órarendje. Lehet csemegézni. A tárgyak ugyanazok mint nekünk tavaly. Az időpontok persze változtak.

Tegnap voltam régiógyűlésen, ahol a kolis bajainkról lehetett panaszkodni egy jegyzőkönyv mellett. Felvetettem, hogy a kiegeseket is párosával kellene egy szobába rakni, nem csak az elsősöket. Eddig ez úgy nézett ki, hogy minden szobában két infós és két villanyos került. Meg itt-ott egy kieges, véletlenszerűen. Ugyanúgy mint a többiek, hogy mindenki minél több embert ismerjen meg. Ezzel nincs is baj a BsC-s elsősök szempontjából, csak kiegesként pont egymást, a többi kiegesről nem fogunk így tudni. Na meg tanulmányilag se nagyon vagyunk kompatibilisek az elsősökkel. A ló túloldalára sem kellene azért átesni, négy kieges már sok lenne, akkor tényleg csak egymást ismernénk, mást nem.

Szóval jegyzőkönyvezték a felvetésem, majd valamit biztos fognak dönteni a témával kapcsolatban. Remélhetőleg jövőre már máshogy lesz.

Új fejlemények keresztfélévek ügyben. A korábbi híresztelésekkel ellentétben aláírást mindenképpen szükséges megszerezni minden első féléves tárgyból már az őszi félévben, különben oda a szakirány. Állítólag MI-ből sem lehet ezt keresztféléven megszerezni, hiába van kész az előző félévről a házi feladat. Érdekes módon, az előző évfolyamnál ezt meg lehetett tenni, ugyanúgy, ahogy néhányan most, egy évvel később, velünk együtt teljesítették a BSZ-t. Jó pár embert hátrányosan érint ez a szigorítás (aminek talán a most beindult BsC az oka), hiszen szeptembertől kezdve csak azt hallottuk, hogy MI-ből csak házi kell, a többit kereszten meg tudjuk szerezni.

A dolog talán kicsit jó része az, hogy a nyáron kiküldött levélben szereplő kitétel, miszerint a második félév végére teljesíteni kell az átmeneti félév összes tárgyát nem szerepel egy szabályzatban sem. Tehát lehet maradni tovább, és következő ősszel megszerezni az elbukott aláírásokat, vizsgajegyeket. A rossz hír persze az, hogy szakirányra nem lehet menni. A szakirányos tárgyak nélkül meg maradnak az alapképzéses tárgyak, már ha azokat fel lehet (és érdemes) venni.

Egyre nehezednek a követelmények. Szakirányhoz első félévben kötelező az aláírás mindenből, BSZ-ből vizsgajegy is, mert ebből egyáltalán nincs kereszt. A félév második végére minden tárgyból vizsgajegy a minimum. Nem igazán tolerálják, ha félév közben elszúrsz valamit.

Az idei órarendben is van jó pár választható tárgy. Ezeket értelemszerűen szabadon fel lehet venni, az órarendben általában van is kihagyva nekik hely, csak nem a miénkben. Első félévben nem volt, de itt nem is jeleskedett senki, hogy még plusz tárgyakat vegyen fel a meglévőek mellé, elég azokat is elvégezni. Második félévben sajnos nincs nekik hely az órarendben, a 28 kötelező kredit mellé még fel lehet éppen venni szakmai választható tárgyakat, de csak ütközéssel.

Ha jól tudom, akkor következő félévben már lesz erre szánt blokk. Azonban még ekkor is szinte mind egy időben van, egy félévben kettőnél többet nem hiszem, hogy meg lehet csinálni (ütközés nélkül). A szakmai válaszható tárgyakon kívül vannak közismereti tárgyak is, ezek általában két kreditesek.

Arról nem tudok semmit, hogy kiegesként ezek közül kötelező lenne-e valamennyit megcsinálni, de gondolom mindenképp érdemes. A felvehető kreditek száma tudtommal nincs limitálva, nincs tantágyújrafelvételi díj sem, és ha harmadjára sem teljesítesz egy tárgyat, akkor sem fognak kirúgni. Hallani legendákat egy srácról, aki a tesztes (talán?) közgáz vizsgát (10 kérdés, a-b-c-d-e-f lehetőség) dobókockával csinálta meg. Félévenként két-három vizsgával a hetedik (?) félév végén jött be neki a dolog.

Fizetni egyedül akkor kell, ha 15 kreditnél kevesebbet sikerül teljesíteni az adott félévben. Ekkor a nem teljesített kreditek után ezer forint körüli összeget kérnek el.

Nincs fizika, nincs tesi, második félévtől minden óránk megegyezik a harmadévesekkel. Fogunk-e valami értelmesen tanulni? A fene se tudja. Nekem bejöttek az MI előadások, a házi is érdekes volt. A progtech szintén, a háló nem annyira, de már párszor átrágtam magam a háló könyvön, úgyhogy annak ez is az oka. Az analízis meg azért volt jó, mert végre megértettem néhány dolgot, amit fősulin nem sikerült. A BSZ (Bevezetés a számelméletbe) elég húzós, de ezt is lehet éppen hasznosítani. Például vizsga után előszedve a háló könyvet már konkrétabb képem volt az ott sokszor emlegetett feszítőfákról, mint ezelőtt.

Megajánlott jegyek nem nagyon vannak, minden vizsgás, és pluszpontokat se nagyon lehet szerezni, szóval tanulni kell, nagyon stresszes a vizsgaidőszak, bár itt is lehet valamennyire taktikázni. A gamf után sokkal nehezebbnek tűnik, de megfelelő munka és időbeosztással ugye... szorgalmasnak kell lenni, kitartás, és szerintem meg lehet csinálni a tárgyakat.

A hat tárgyunk közül az analízis, a BSZ és a Digitális technika külön kieges tantárgy, bár utóbbi a szegedi képzésesek is voltak. A másik három a normál képzés tárgya.

Gyakorlat csak BSZ-ből van, de itt sem lehet oktatót választani, fix az órarend. Analízisből azért sikerült elérni, hogy az egyik óra az előtte lévő lyukasórák helyett legyen megtartva (így került a keddi, eredetileg 14:15-kor kezdődő előadás 12:15-re).

A kolival kapcsolatban nagyon kellemetlen, hogy messze vagyunk egymástól. A szobabeosztás véletlenszerű, hogy minél több embert ismerjünk meg. Ráadásul elsősként első félévben nem is lehet költözni. Kiegesként ez szerintem nem a legjobb választás, alig vagyunk amúgy is néhányan, így meg még nehezebb megtalálni a másikat. A BSc-s elsősökkel pedig maximum analízisból vagy BSZ-ből lehet konzultálni. Két kiegészítőst simán rakhatnának egy szobába. Na majd ezzel még megkeresem az illetékeseket.

Kezdésként itt egy első féléves órarend:

Analízis

Sok. Nemrég volt itt az egyik tankörtárs, elkérni az analízis füzetem fénymásolni. Meglepődött, mikor négy füzetet nyomtam a kezébe. Igen, mind analízis volt. Mondjuk benne voltak azok is, amelyeket én gyakoroltam magamnak (ezt célszerűbb lett volna külön füzetekbe, mint utólag rájöttem). Ehhez még amúgy tartozik hat darab 40-50 oldalas jegyzet. Majdnem végig is vettük őket, heti négy órában azért lehet vele haladni. Vizsgaidőszak végén lemérve 8 centiméter lett a pakk, szorosan egymásra pakolva a füzeteket, jegyzeteket, zh és vizsgasorokat. Ha ehhez még hozzáveszem a többi tárgy anyagát, akkor saccra ott járok, hogy kiteszik az otthon lévő fősulis jegyzetek felét (könyvek nélkül mindkét oldalon persze).

A tárgyból szerencsére újra átvettünk mindent, a főiskolás anyagokat is. Úgysem emlékeztünk már rá, vagy akkor sem tudtuk igazán. Mindenesetre elsajátítható a tananyag, elég jól tanulható, csak a mennyiségével van baj. Kb. megtanuljuk mindazt, amit a normál képzésen, csak ők 14 kreditet kapnak érte és két félévig tanulják heti hat-hat órában, mi meg öt kreditet, és heti négy órában tanuljuk.

Két ZH-t írtunk, összesen 40 százaléktól jár aláírás, vizsgába nem számít bele. A tanárnő nagyon rendes, az előadások jók, érdemes rá bejárni és folyamatosan készülni az órákra.

A tanárnő weblapjáról letölthető jegyzeteken kívül csak néhány füzetre, illetve egy jó nyomtatóra van szükség (a jegyzetek nyomtatásához). Esetleg még jól jöhet a WMI egy-két feladat ellenőrzéséhez, illetve néhány korábbi ZH és vizsga feladatsora. Utóbbiakat feltöltöttem az InfoSite-ra.

MI

Érdekes, nekem az előadások is tetszettek, csak nehéz. Ebből volt egyedül pótZH-m, pótvizsgám. A házi feladat kimondottan tetszett, egy ágenst kellett leprogramozni megerősítéses tanulással. A feladatokat két fős csoportok kapták. Szerezhettünk volna vele plusz egy vizsgajegyet is, de erre több idő kellett volna. Mi javában írtuk, ami számomra azért is jó volt, mert legalább megtanultam ezen a nyelven is programozni. A gamf-on sajnos sosem sikerült felvenni ezt a tárgyat, ezért még mindig morci vagyok rájuk kicsit.

Van félév végén amőba verseny, amivel megajánlott jegyet lehet szerezni, de már a sikeres nevezésért is járt néhány pontot. Jó lett volna ezzel is foglalkozni kicsit, de sajnos ez is elmaradt. A vizsgán van beugró, amin könnyen el lehet csúszni. Nálunk a négy vizsgán sorrendben a dolgozatok 30, 11, 37, majd 5 százaléka lett nullpontos, valószínűleg a beugró miatt.

Keresztfélév van belőle, de csak vizsgakurzus, ahol aláírást egyáltalán nem lehet szerezni. de elfogadott házi feladat mindenképpen kell hozzá, mert azt nem lehet teljesíteni, és aláírás is csak gyakIV jelleggel van, tehát rendes vizsgadolgozatot kell megírni először aláírásért, majd a következőn már lehet vizsgajegyet is kapni. Szóval aláírás nagyon ajánlott belőle.

A ZH-ra, vizsgára a korábbi feladatokból egész jól fel lehet készülni, a teljes megértéshez hasznosak az előadások, illetve a könyv is.

Számítógéphálózatok

Más mint a fősulin, bár volt olyan, aki ugyanezt tanulta ott is. Nem igazán jártam be az előadásokra. A ZH teljesíthető, bár nagyon érdemes hozzá elolvasni
a wiki-n lévő tanulságokat. Készülni a kiadott ellenőrőz kérdésekből érdemes. Nálunk abból 24 pontot össze lehetett szedni a 25-ből.

Van verseny is, 5, 10 vagy 20 pontot lehet vele szerezni a vizsgára, pontosabban egy 20 pontos feladatot lehet vele kiváltani. Na meg ennyivel több idő jut a többi feladatra. Egyébként három fordulós, a konkrét feltételek pedig ZH után lettek a tárgy levlistáján közzétéve. Időm nem jutott rá, bár ahogy hallottam, elég kemény harc folyt a pontokért.

A vizsgához is vannak ellenőrző kérdések, mi a két ünnep közötti szünetben kaptuk meg őket. Ide szintén ezekből érdemes tanulni, meg a 2003-as fóliákból, mert a 2004-esek sokkal szűkszavúbbak. A 20 pontos feladatra van jó pár kidolgozás az InfoSite-on, az szokásos második feladatra (10p) meg szintén a 2003-as (ötödik) jegyzetben van egy példa. A 20 pontos egyébként mindig más, de ki lehet fogni olyat, amelyet már valaki korábban kidolgozott.

A vizsga 75 pontos, a maradék 25 pedig a ZH-ról jön. A vizsgán nem nagyon szoktak a ZH anyagára vonatkozó kérdések lenni.

Digit

Heti négy előadás, de csak az elsőn voltam. Két-három nap alatt sikerült felkészülni a ZH-ra, majd a vizsgára is kb. ugyanennyi idő alatt. Azért elő kellett szedni a régi Madarász-féle jegyzeteket (amit az elsős szobatársak is elkértek párszor). Voltak új dolgok, de azokat sem volt olyan nagyon nehéz megérteni. Néhány feladathoz azért jól jött, hogy a többiek pár perc alatt elmondták róluk a lényeget. Egyébként az amerikai jelöléseket használják a kapukra (bár nekem mindenhol elfogadták a másik fajta kapukat is), és nem nagyon láttam sehol sem pontot a vezetékek keresztezésekor a kapcsolatok jelölésére. Ezek kicsit idegesítő elsőre, de meg lehet szokni.

Félév közben két házi van, ezeket be kell adni, de ugyanúgy nem számítanak bele a vizsgajegybe, mint a zárthelyi eredménye.

Tanulni a hagyományos képzés digit1 és digit2-es jegyzeteiből érdemes. A heti négy előadás alatt el lehet jutni egészen odáig, amit mit mikro1 vége felé vettünk. Procik közül talán csak a Z80-ról van szó, ahhoz kell mindenféle perifériákat illesztgetni. Szerintem nem egy nehéz tárgy, de ehhez nagyon jól jött a Madarász-féle előképzettség. A vizsga sajnos nem szóbeli.

Könyvet nem vettem a tárgyhoz, bár néhány oldalt olvastam a szobatársaktól kölcsönként Arató-féléből. Az előadásjegyzetet mindenképpen át kell nézni, én inkább ezt nyomtattam ki. A megértéshez nem árt néhány régi vizsga, illetve zh-feladatsort is előszedi, és talán azokkal kezdeni. További hasznos anyagnak bizonyult a normál képzés digit1-2 tárgyainak korábbi vizsga és zh feladatsorai.

Progtech (software engineering)

Ezek voltak a legjobb előadások a félévben, érdekes az anyag, csak megtanulni volt macerás. Angol nyelvűek a fóliák, más anyag pedig nem nagyon van. A régi vizsgasorok fent vannak a tárgy weblapján, azokból érdemes tanulni. A szöveges JSD-s illetve entitás-relációs feladatokból szerintem elég nehéz kihozni a várt eredményt, de a többi feladat jól begyakorolható. A vizsga 105 perces (legalábbis nekünk annyi volt), ami bőven elég. Az aláírás jár automatikusan, de érdemes lett volna félév közben is foglalkozni a tárggyal, és akkor több idő jutott volna mondjuk az MI házira.

Az órákon elég sok olyan téma szokott felmerülni, ami után érdemes és ajánlott is utánanézni a weben. Ezekre azonban nekem nem sok időm jutott.

Én a mostani tapasztalatommal a feladatokra mennék rá. Abból már meg lehet szerezni a kettes-hármast. A diákból előadásokon elhangzott, hogy mi a fontos, azokat érdemes megtanulni, illetve én azokat a kérdéseket (illetve válaszokat) tanulnám meg, amelyek a korábbi évek vizsgáin szerepeltek. Ez négyeshez szerintem elég, talán még ötöshöz is, ha szerencséd van.

Angol

Ütközött mindennel, akárhova is próbáltam volna felvenni. Végül a hálózattal való ütközést választottam, és nem is igazán bántam meg, hogy angolra jártam az előadás helyett. Nálunk nagy volt a csoportlétszám, az első 12 fős csapatot összevonták egy másikkal, de így is 16 körül volt a jelenlevők átlagos száma.

Nem kötelező felvenni, de ingyen lehet négy félévig heti 4 órában tanulni. A dipihez egyébként középfokú C kell. Az ütközést egyébként második félévben is sikerült összehoznia az órarendkészítőknek.

Az English File című könyvből tanultunk, direkt azért, mert ezt még senki sem használta középiskolában. Ez nekem inkább hátrány volt, mert van jó pár félig megkezdett könyvem korábbról. Nem volt igazán megerőltető, heti egy órát ha tanultam rá, azt is inkább önszorgalomból. Házi feladatként csak a munkafüzet volt feladva.

BSZ (Bevezetés a számelméletbe)

Durva tárgy. Keresztfélév nincs belőle, ezért nagyon ajánlott elsőre megcsinálni. Néhány tavaly kezdett kieges nálunk volt, valami dékáni különengedéllyel sikerült nekik kiharcolni, hogy egy év múlva újra felvegyék, és ne szűnjön meg a hallgatói jogviszonyuk az első év végén.

Két ZH van, egyenként 80 pontosak, 8-8 feladat, 10-10 pontokért. 40 százalékban számítanak bele a szóbeli vizsga jegyébe. A feladatok közül a komplex számosokkal volt a legnagyobb baj, azzal is leginkább azért, mert abból nem volt semmiféle segédanyag, és mi is lusták voltunk utánajárni. A többihez kaptunk a gyakvezértől kb. 70 oldalnyi feladatsort megoldással. Ez elég volt mindkét zh-ra, néhány feladat ugyanaz volt, vagy némelyiket épp gyakorlaton oldottuk meg.

A pénteki gyakorlatok elején négy pontos kisZH-k is voltak az előző napi előadáson elhangzott tételekből és definíciókból. Elvileg ez is beleszámított abba a 40 százalékba, amit a vizsgára vittünk, de tudtommal ebből semmilyen minimumot nem kellett elérni az aláíráshoz. Mindenesetre hasznosak voltak, és már a zárthelyikre is érdemes megtanulni őket, mert sokat jelentenek a feladatok megoldásánál is, vagy akár a következő előadásra is, hogy érhetőbb legyen. Sőt, szerintem a bizonyítások is jól jöhetnek.

Vizsgán a tételeket és definíciókat hibátlanul kell tudni, különben elégtelen.
Ezeket érteni is kell, nem elég egy tételt kimondani, a benne felhasznált fogalmakat is el kell tudni magyarázni, vagy éppen egy-egy példát mondani, rajzolni rájuk, vagy épp egy példáról eldönteni, hogy az az-e, vagy sem. Vizsgán a bizonyítások nélkül is lehet már kettest kapni, de jobb jegyhez mindenképpen szükségesek.

ZH-ra a kiadott feladatokból érdemes tanulni, vizsgára pedig a normál képzés BSZ1-2 és Számelmélet szigorlat környékéről érdemes egy-egy összefoglalót szerezni azokról a tételekről illetve bizonyításokról, amelyeket nekünk is kell tudni.

Q: A koliba való jelentkezésről kapunk valami értesítést, vagy ahhoz is magunknak kell utánajárni?

A: Küldenek a felvéltelivel együtt, illetve http://felveteli.sch.bme.hu/.

Q: Az okatatás több helyszínen zajlik, vagy minden egy helyen?

A: Petőfi híd környéke, BME. Nagyjából egy kupacban vannak az épületek, de kell a 15 perces szünet, ha mondjuk a CH-ból az I-be akarsz átgyalogolni (ahol a legtöbb óránk van). Egyébként az idén egy MI és egy Analízis előadás (illetve az angol) kivételével minden óránk az I-ben volt.

Milyen is a műegyetem a frissen kézhez kapott főiskolai oklevéllel? Húzós, elvetemült, nagy. Ezek a melléknevek jutnak róla először eszembe. De kezdjük az elején. Elsősorban régi fősulimtól (KF-GAMFK) való eltérések, furcsaságok, illetve a 2005/06-os tanév őszi félévében szerzett tapasztalatok fognak itt szerepelni. Konkrétan a VIK-en meghirdetett műszaki informatikus kiegészítő alapképzéshez tartozóak.

Tudtommal jövőre még indul kiegészítő képzés a karon, de utána elképzelhető, hogy már csak MsC lesz. Van államilag finanszírozott képzési formában is. Mivel ugyanolyan informatikus diplomát adnak, mint amit most szereztem a fősulin, csak ez egyetemi szintű lesz (ha sikerült elvégezni persze). Ezért fizeti az állam.

Köztársasági ösztöndíj nincs a fősuli utolsó éve után (akit érdekel olvassa el a korábbi bejegyzéseket). Tanulmányi ösztöndíj szintén nincs. Bursa, Esélyt a tanulásra és szociális támogatás (ez utóbbi az egyetemtől) van. Koli szintén. Jegyzettámogatás is.

A koliba elsőben szociális alapon lehet bekerülni. Rengeteg papír kell hozzá, nekem 15 fajtát kellett beszerezni. Tényleg muszáj a felvételi értesítéssel egy időben nekifogni a beszerzésüknek, mert különben könnyen le lehet csúszni róla (határidő), és vele együtt a szociális támogatásról is. Állítólag egyébként voltak olyan szülők, akik papíron elváltak csak azért, hogy szoctámot kapjanak. No komment.

Nagyon sok helyről lehet hallani, hogy aki megy gólyatáborba, az a Schönherzbe kerül. A hivatalos források ezt tagadják, semmi köze a kettőnek egymáshoz. Aztán beköltözésik a koli épületét sem közlik, ami külön idegesítő, sőt, első más szobába sem lehet költözni. Egyébként a beköltözés előtti nap este felkerültek a szobaszámok a VIR-be (lásd lentebb).

Felvételinél (mármint nem a kolisnál) az első öt félév átlaga illetve a diploma minősítése számított. Idén 87 pont volt a ponthatár, ez olyan 3,6-es átlagot jelent (24-el osztva). Egyébként nem tudom pontosan hogyan számolják a pontokat, mert saját számítás szerint kilenc ponttal kevesebb jött ki, mint ami felvi.hu-n szerepelt hivatalos adatként.

Felvétel után hat féléves a képzés, amihez még kettő jön államilag, ha csúszol, utána viszont költségtérítést kell fizetni.

Az első megdöbbenés a kolival kezdődött. Schönherz. Igen, a Schönherz az a Schönherz. Nehéz elmondani. Négyágyas szobák, mosdó, zuhanyzó van a szobában, de amúgy eléggé lelakott az egész, látszik, hogy 25 éves. Nincs két méter hosszú tükör és fürdőszobai polc, sem extra nagy hűtőgép (csak kicsi). Hiányzik a három sor plafonig érő szekrény (amiben szintén alig fértem el tavaly), a zárható fiókos szekrény, a hb-lámpa, stb. Olyan Jász-utca feeling. Koax nélkül.

A fentiek helyett van 100mbites háló (kifele is persze), ahol majdnem mindent szabad, aminek van értelme (p2p tilos egyetemi szinten). A hallgatók csinálják, elég rugalmasak, lehet alakítani a szabályokon. Az első emeleten van egy kisebb szerverterem, sok-sok géppel. Akad köztük levlistaszerver, külön évfolyamlistákkal, ahol némelyik tanár is előfordul, saját ftpsearch, linux szerver (shell, www, php, sql), vpn, hogy kintről is bentinek érezzük magunkat, windows terminal server, hogy ne kelljen windowst bootolni, vmware-t telepíteni, ha néha mégis winword-re van szükség. Négy UTP csatlakozó per szoba. Nincs kötelező proxy, portszűrés. Ha rosszalkodsz letiltanak és kész. 4500 forint félévre, de ez az egész fejlesztésre megy. Egyszóval királyság.

Közösségi életből sincs hiány, minden napra jut legalább egy előadás, de van buli, szerenád, táncklub, szintvacsi, gólyatúra vagy éppen gólyaverés is. Ezeket szintén a hallgatók szervezik. Olyasmi mint a kolab, csak nagyban.

Karácsonykor sem kötelező a hazautazás, bármikor bent lehet maradni. Érdekes is lenne a külföldi diákok hazaküldeni egy-egy hétvégére. Akár nyárra se muszáj kiköltözni, igaz ez már kicsit drágább. Hetente három vendégéjszakáig minden kolis bárkit ingyen behozhat éjszakára. Helyet viszont nekünk kell keresni, hálózsák, szabad ágy, vagy akár egy ágyon ketten - ahogy jólesik. Ez kecsón elképzelhetetlen volt anno. Van vendégszoba is, de borsos áron.

A koli (legalábbis a Schönherz) öt-tiz perc gyalog az egyetemtől. 2007-ben teljesen fel fogják újítani, addig ideiglenes helyre fogunk kerülni.

Suli

A hat tárgyunk közül ötből heti négy óra előadás van. Az egyetlen, amiből gyakorlat van a Bevezetés a számelméletbe című. Kicsit vacak újra alapképzésen lenni. Szokatlan. Az előző félévekben alig volt óránk, nem is nagyon jártunk be. A szakdoga kapásból 15 kredites volt, ami eléggé otthonülős elfoglaltság, na meg a többi tárgy esetén is sokat kellett a gép előtt ülni. Most meg semmi, szinte semmi. A tárgyak amúgy öt kreditesek, vizsgával. Szóval kicsit elvetemültnek tűnnek, főleg ha figyelembe vesszük a megtanulandó anyag mennyiségét is.

Emiatt aztán fel-felvetődik a kérdés, hogy kell-e ez nekem? Miért nem megyek el inkább dolgozni? Újra analízis meg komplex számok, gráfok? Na ne már! Ismét megtanulni a hálózatokat, mikor néhány hónapja záróvizsgáztam belőle, és akkor se először láttam a Tanenbaum könyvet? Ezek igen nehéz kérdések tudnak lenni. Kitartás, türelem, szorgalom nagyon sok kell.

Na de vissza a tantárgyakhoz. Az első félévben lévőket legkésőbb a második félév végére teljesíteni kell, különben kivágnak. Ugyanígy van még egy második féléves tárgy (Távközlő hálózatok), amelyeket szintén a második félév végére kell letudni. Ugyanekkor lehet szakirányt is választani, amelynél a diploma minősítése (5-el súlyozva), a felvételi pontszám (5-el súlyozva), illetve az első féléves tárgyak jegyei számítanak (kreditponttal súlyozva).

Mennyi egy kredit? Tudtommal 7-8 ezer forint. A költségtérítéseseknek. Egyébként csak akkor kell fizetni értük, ha 15 kreditnél kevesebbet szereztél az adott félévben. Ekkor nem teljesített kreditenként ezer forint körüli összeget kell pengetni a kasszába. Mindezt attól függetlenül, hogy újra felveszed-e az adott tantárgya(ka)t. Az IV díj viszont 500, és csak két vizsgalehetőség van tárgyanként, illetve plusz egy harmadik, de ezt csak maximum egy tárgyból lehet megejteni (egy félévben).

Aláírást a vizsgaidőszak első három hetében is lehet szerezni (ha a pótZH sem sikerülne), de ekkor már elképzelhető, hogy rendes vizsgát kell megírni legalább elégségesre (bár ez tantárgytól függ), és akkor van meg az aláírás. Utána ismét lehet menni vizsgázni, akkor már vizsgajegyért.

Az indexet gyakorlatilag el lehet felejteni, csak vizsgán legyen nálad. Az aláírásokat, jegyeket elég a következő félév regisztrációs hetéig beíratni, de ha nincsenek bírva, az sem vészes, mert a Központi Tanulmányi Hivatal (KTH) beíratja helyettünk 500 forint/darab áron. Van akinek ez az egyszerűbb. Szóval nem küldenek el vizsgáról, ha nincs beírva az aláírásod.

Fősulis tárgyakat nem fogadnak el, nem számítják be, akkor sem, ha teljesen ugyanabból vizsgáztál néhány féléve, vagy ugyanabból az anyagból feleltél záróvizsgán. A többiek próbáltak néhány tanárt meggyőzni. Ők még talán benne is lettek volna, de sajnos a dékán nem engedi. Vagymi.

Az első féléves tárgyak teljesítése után egyébként jóváírnak 120 kreditet, ezzel feljavítanak egyetemi szintre. Ezután már mezei harmadévesként folytathatjuk tanulmányainkat.

A tárgyak teljesíthetőek, de ehhez sok időt kell rájuk szánni. Egy kredit elvileg 30 munkaórát jelent. Itt viszont kicsit olyan érzés, hogy ez a 30 óra/kredit a ketteshez kell, nem az ötöshöz. Egymást érik a ZH-k, beadandók, nehéz mindenre folyamatosan készülni. A kettest általában 40 százaléktól adják (kivéve az angol, ott 60), de ezért is meg kell rendesen dolgozni. Az előadások nem kötelezőek.

Minden tárgyból csak három (nagy ritkán négy) vizsgaalkalom van, ami eléggé visszafogja a szabad tervezést a vizsgaidőszakra.

Kicsit amúgy furcsa kiegesként idekerülni. Gólyatáborban érdekes volt, hogy idősebbek vagyunk, mint a szervezők, vagy az, hogy egy előadásokra járunk. Egyesek szerint kiegesként nehezebb elvégezni az egyetemet, mint ha itt kezdett volna az ember. Nem tudom mi igaz belőle. Mások szerint meg messze nem olyan nehéz az egyetem, mint amekkora a híre. Egyébként meg jó látni, hogy itt is vannak legalább akkora fejetlenségek, mint anno fősulin.

Azért hátrányai is vannak, hogy kieges az ember. ZH-n elfeledkeznek rólunk, nem vagyunk rajta a névsorban, vagy épp a mintatantervi tantárgyakat nem tudjuk felvenni, mert nincs meg az előfeltétel. Legalábbis a neptun szerint.

Az órarend szerintem elég vacakra sikerült. Az elsős angol ütközött a háló előadással, és sok lyuk is volt. Azon órák miatt meg még több, amelyekre nem jártam be. Jah és nincs őszi szünet.

Ide kapcsolódik még az, hogy volt egy (fizetős) szintrehozó tanfolyam az első héten matekból. Én nem voltam, de nem is igazán hiányoltam. Amit tudni kell, azt elmondták félév közben. A tárgyakról majd egy később postban írok, addig itt van néhány (többé-kevésbé hasznos) link:

• Kollégiumi Felvételi Bizottság (KFB)
• Hallgató Képviselet (HK)
• Központi Tanulmányi Hivatal (KTH)
• BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar
• Neptun
• Kollégiumi Számítástechnikai Kör (KSZK)
• Villanykari Információs Rendszer (VIR)
• VIK wiki
• InfoSite (IS)